A CNN keddi híre szerint egy ezeréves angolszász orvosi kézikönyvben talált, szemfertőzések kezelésére használt gyógyszer lehet a kulcsa napjaink húsevő szuperbaktériuma, az MRSA elpusztításának.
Az MRSA (methicillin/oxacillin rezisztens Staphylococcus aureus) fertőzés gyógyítása komoly fejtörést okoz az orvosoknak, mert minden ma használatos antibiotikumokkal szemben ellenálló. Tovább súlyosbítja a helyzetet, hogy rendkívül gyakori betegségről van szó: a kórokozót az egészséges felnőttek húsz-hatminc százaléka hordozza.
Piócás praktikák
A 10. századi „szembalzsam”receptjére a British Library egyik bőrkötésű kódexében bukkant rá Christina Lee, a Nottinghami Egyetem angolszakának kutatója. A Bald piócáskönyve néven ismert fóliánst az egyik első orvosi szakkönyvként tartják számon. Az óangol nyelven íródott könyvet Lee fordította le.
„Azért választottuk ezt a Bald piócáskönyvében található receptet, mert olyan hozzávalókat tartalmaz – köztük a fokhagymát –, amelyek antibiotikumként való alkalmazását más kutatók is vizsgálják” – mondta Lee egy, az egyetem weboldalán közzétett videóban. – A recept meglehetősen egyszerűnek tűnt. Ráadásul a könyv szerint ez a legjobb piócás praktika – hát már hogyne próbáltuk volna ki? Kíváncsiak voltunk.”
Lee az egyetem mikrobiológusainak segítségét kérte, hogy kideríthesse, valóban működik-e a középkori csodaszer. A recept kétféle hagymát (fokhagymát és vörös- vagy póréhagymát), bort és szárított tehénepét ír elő; a hozzávalókat rézedényben kell felforralni. „A lehető legpontosabban követtük a receptet. A Bald-kódex nagyon pontos utasításokkal szolgál a különféle hozzávalók arányára és keverésére vonatkozóan” – mondta a CNN-nek nyilatkozva Freya Harrison mikrobiológus.
A recept azt is előírta, hogy a keveréket öt nap pihentetés után, egy tiszta gyolcsdarabon kell átszűrni. Steve Diggle, az egyetem szociomikrobiológiai tanszékének professzora maga is részt vett a kísérletben. Mint mondta, olyannyira pontosan követték az utasításokat, hogy még a bort is egy olyan szőlőből szerezték be, amelyről tudni lehetett, hogy már a kilencedik században is létezett.
Egy kíméletlen baktériumgyilkos
A kutatók baktériumtenyészeteken tesztelték az ezeréves recept alapján készült gyógyszert. Nem fűztek komolyabb reményeket a kísérlethez – így aztán alaposan meglepődtek a laboreredmények láttán. „Nagyon érdekes dologra bukkantunk – kiderült, hogy Bald szembalzsama elképesztően erős antibiotikum” – mesélte Harrison. Az eredmények lenyűgözőek voltak. A tenyészetekben lévő több millió kifejlett MRSA-sejtből alig néhány ezer maradt életben. „A balzsam kíméletlen baktériumgyilkosnak bizonyult” – lelkesedett Harrison.
A brit tudósok amerikai kollégáikkal együttműködve kísérleti egerekből vett élő szöveteken is tesztelték a balzsam hatékonyságát. Meglepve tapasztalták, hogy sokkal hatékonyabbnak bizonyult, mint bármely ma használt antibiotikum-kezelés. Harrison szerint a gyógyszer külön előnye, hogy hűtőben hosszú ideig eltartható anélkül, hogy veszítene a hatékonyságából.
A többször megismételt laboratóriumi kísérletek igazolták, hogy a hatóanyagban komoly orvosi potenciál rejlik: az élő szövetekben tenyésző baktériumok kilencven százalékát képes volt kiirtani.
Nagy lehetőségek rejlenek benne
A kutatók egyelőre nem tudták biztosan megállapítani, pontosan hogyan, milyen hatásmechanizmus szerint működik a Bald-féle csodaszer. Harrison szerint valószínű, hogy több aktív komponens is van a keverékben, amelyek különféle módokon támadják a baktériumsejteket; de az sem lehetetlen, hogy az alkoholban pácolódó hozzávalókból egy új, az eddig ismerteknél erősebb baktériumgyilkos molekula jön létre.
„Még most sem tudom elhinni, mennyire hatékony ez az ezeréves antibiotikum – mondta a mikrobiológus. – Amikor megérkeztek az első eredmények, teljesen megdöbbentünk. Egyáltalán nem számítottunk ilyesmire.”
Természetesen, ma még nem lehet teljes bizonyossággal kijelenteni, hogy a csodabalzsam nem csak laboratóriumi körülmények között, hanem kereskedelmi forgalomban is kapható antibiotikumként is megállja majd a helyét. Mindenesetre érdemes folytatni a kísérletezést: „Ha klinikai antibiotikumként is működne, az a legmerészebb álmainkat is túlszárnyalná” – jelentette ki Harris.
