Különleges „kiborgcsótányokat” tenyésztettek ki az Észak-Karolinai Állami Egyetem kutatói. A rovarokat 3D-nyomtatóval készült hátizsákokkal szerelték fel, amelyekbe speciális mikrokontrollereket építettek, hogy irányítani tudják a mozgásukat.
A csótányokat a csápjaikra csatolt elektródák segítségével kormányozzák. Ezeken keresztül érik el a motoros funkciók irányításáért felelős idegsejteket; ha a jobboldali csápot stimulálják, az állat jobbra, ha a baloldalit, akkor balra kanyarodik. Az apró kiborgokat rádió adóvevővel is felszerelték, amelyeken keresztül a környezetükkel és a földrajzi helyzetükkel kapcsolatos adatokat küldhetnek az irányítóiknak. A kutatók által kifejlesztett számítógépes algoritmusok egész csótányseregek mozgását tudják összehangolni.
Túlélők után kutathatnak az ízeltlábú kiborgok
A csótányokat elsősorban katasztrófa sújtotta területeken szeretnék bevetni, feladatuk a felderítés és az esetleges túlélők felkutatása lenne. A hátukra egy nagy érzékenységű mikrofont is ragasztottak, amelynek segítségével az irányítóközpontban ülő kezelők könnyen azonosíthatják a romok alá szorult sérülteket.
A hátizsákba zsúfolt berendezések energiaellátásáról egy háromvoltos, alig fél gramm súlyú lítium-polimer akkumulátor gondoskodik. Az akkumulátor bármikor újratölthető, sőt, a hátizsákot egy apró napelemmel i s ellátták, amely akkor is gondolkodik a folyamatos energiaellátásról, ha a felderítésre küldött rovarok valamiért nem tudnak időben visszatérni a bázisra.
Repülő rovarokkal is kísérleteznek
Nem az Észak-Karolinai egyetem tudósai az egyetlenek, akik elektronikusan irányított rovarokkal kísérleteznek. A Berkeleyn dolgozó kollégáiknak például nemrég repülő rovarokat sikerült „eltéríteniük”. A Michael Maharbiz által irányított mérnökcsapat olyan technológiát fejlesztett ki, amelynek segítségével képesek voltak átvenni az irányítást egy szarvasbogár mozgatóideg-rendszere felett, és igény szerint fel-, illetve leszállásra, valamint bonyolult manőverekre kényszeríteni a jobb sorsra érdemes bogarat.
Maharbizéknak szerencsére nem az a céljuk, hogy félelmetes rovarhadsereget állítsanak fel – csupán tanulmányozni szeretnék a repülésüket, hogy az így szerzett ismeretek birtokában saját robotbogarakat fejleszthessenek ki. Ami meglehetősen nehéz feladat: „A rovarok elképesztő ügyességgel repülnek, sokkal jobban, mint bármi, amit eddig építettünk. Nem csoda, hogy szeretnénk rájönni, mi az, ami felruházza őket ezzel az irigylésre méltó tulajdonsággal” – magyarázta a mérnök.
