A gazdagok és híresek élete, mások nyomorúsága, de még az időjárás is épp annyira érdekelte az embereket 1903-ban, mint manapság – derül ki a korabeli sajtóhíreket összegyűjtő Huszadikszázad.hu anyagaiból.
Hóvihar áprilisban
Április közepén például igencsak szokatlan, pusztító idő söpört végig Magyarországon. ” Téli orkán járta végig az országot, dermesztő hideg szél, hóviharokkal, kemény fagygyal. Április 18-ikán és 19-ikén látogatta meg e csapás hazánkat. … bár hüvös volt a tavasz, a növényzet fejlődött lassankint s az április második felében beköszöntött télnek volt mit pusztítani vetésben, gyümölcsben, szőlőben”.
“A fagyos és havas időjárást nagy esőzések előzték meg. A rétegek, vetéseket víz borította el és így következett be április 18-án és 19-én a kelletlen idő. … A vihar kitörte a távíró és telefon póznáit. A távíró összeköttetést több vonalon megszakította s csak messze kerülő állomások utján lehetett fentartani ugy, a hogy. A vasúti közlekedést hóviharok , szélvészek akadályozták, továbbá az, hogy a távirati vezetékek megrongálása következtében a vonatok nem indulhattak.”
A zajló Duna 1903-ban (Fortepan/Schoch Frigyes)
Tűzvészek országszerte
A “hüvös” tavasz szeleket is hozott, amelyek miatt több tűzvész is elszabadult. “Sopron város környékén márczius 26-ikán két községben nagy tűzvész pusztított. Lakompakon harmincz ház égett le . A kárvallottak minden vagyona odaégett. Balfon is nagy károkat okozott a tűzvész. Az orkán messzire elvitte a lángot s két óra alatt majdnem az egész község elpusztult” – írják a lapok.
“A békésmegyei Körös-Tarcsa községben is nagy tűzvész volt. Bár a község közvetlen a Körös partján fekszik a vízhiány és az erős szél miatt 21 lakóház számos melléképülettel együtt leégett. Pakson márczius 28-ikán a város főutczáján öt nagy ház égett le melléképületeivel együtt. Érsekujváron és környékén több égés azt a gyanut kelti, hogy gyujtogatnak. Érsekujváron márczius 25-ikén majdnem egy időben négy helyen volt tűz. Három helyen sikerült a tüzet eloltani, de a negyedik helyen négy lakóház hamvadt el s melléképületekkel együtt.”
Ritka még a gazdag nő
Jóval szelídebb téma a milliomos nőkről szóló híradás, a cikk felvezetőjén pedig ma már mosolygunk: “Kevés nő érett ugyan még hozzá, hogy milliókat szerezzen, de bizonyos szakértelemmel találják magukat bele a helyzetbe Éva leányai, ha milliókat örökölnek”. És hogy dédszüleinktől sem állt távol az “irigykedés”, íme, a folytatás: “Angliában, Skócziában és Amerikában sok többé kevésbé fiatal hölgy van, kik milliók fölött rendelkeznek, Miss Emily Walesben pedig a leggazdagabbak közé tartozik egész Nagybritanniában. A fiatal hölgy atyjától 1,368.607 font sterlinget örökölt, de nővére aki később halt meg, még jobban meggazdagította”.
“Lady Mari Hamilton, a hasonló nevű herczeg egyetlen leánya, már tíz éves korában egyike volt a leggazdagabb örökösnőknek; ma, 21 éves korában pedig jövedelme az évi egy millió forintot meghaladja. Miss Maryval Skóczában még csak Cromartie grófné vetekedhetik, aki nagyanyjától örökölt óriási területeket. Bourdett-Coutts báróné vagyonáról a legkalandosabb hírek vannak elterjedve. Ő az egyetlen asszony Angliában, aki érdemeiért a peerséget megkapta. Jótékonysága miatt ezt a női Krőzust a külföldön is tisztelik.”
“A leggazdagabb nők hazája persze Amerika. A világ leggazdagabb leánya miss May Goilet, aki fivérével együtt 25 éves korában 10 millió fontot fog örökölni. Nem kevésbé gazdag miss Gould, de sokkal népszerübb. Miss Gould az uj világrész legjótékonyabb hölgye, de teheti is, mert atyja halála után 100.000 font sterling évi jövedelemmel rendelkezett.”
