Emberek százainak földi maradványaira bukkantak Párizsban, amikor markolókkal kezdtek el dolgozni egy piac épületének alagsorában. A kutatók úgy gondolják, hogy a tömegsírokba temetett csontvázak, egy a XIX. század elején lebontott kórház pacienseihez tartozhattak, akik járványokban haltak meg – írja az IFLS.
Eddig nyolc sírt tártak fel egy nagyjából 100 négyzetméteres területen. Közülük hétben öt – húsz test maradványai feküdtek, a nyolcadikból azonban több százötven csontváz került elő. A piac épületének tulajdonosa a Monoprix Reaumur Sebastopol nevű cég. Területén a már a XII. századtól működött a Szentháromság Kórház, a sírok, az intézmény udvarán lehettek. Ám mindenki úgy tudta, hogy a többi belvárosi temetőben nyugvó emberi maradványokhoz hasonlóan, a Szentháromság udvaráról kihantolt csontokat is Párizs katakombáiba szállították, mielőtt felhúzták a jelenlegi épületet.
Katakomba Párizs alatt (kép: Thinkstock)
A valóságra soha sem derült volna fény, ha a piac tulajdonosai nem döntenek úgy, hogy lefelé haladva kezdik el növelni üzletteret. Ismerve a francia fővárost, a tulajdonosok számítottak arra, hogy emberi maradványok kerülhetnek elő a munkálatok során, ilyen tömegre, azonban álmukban sem számítottak.
„Tártunk már fel hasonló, középkori korházi temetőket, például Marseillesben, vagy Troyesben, de ez az első ilyen felfedezés Párizsban” – nyilatkozta a The Guardian-nek Soléne Bonleu, Franciaország történeti és régészeti hivatalának (Inrap) munkatársa.
A középkori francia kórházakhoz kapcsolódó temetkezési szokások körül még sok rejtély megoldatlan. A csontvázak mindenféle korcsoportot reprezentálnak, és módszeresen két sorban temették el őket, illetve valószínűleg van, vagy volt egy harmadik sor is jelenlegi építkezés területén túl.
A feltárás (kép: Inrap)
„Ami nagyon megdöbbentő, hogy a testeket nem csak bedobálták a tömegsírba, hanem nagy gonddal és körültekintéssel hantolták el őket. A férfiak, a nőket és a gyerekeket vegyesen, fejtől lábig fektették egymás mellé, nyilván a helyspórolás miatt. Mindez azt jelentheti, hogy sokan haltak meg egyszerre váratlanul, de annak kiderítése még előttünk áll, hogy vajon miben. Lehetett járvány, éhínség, vagy akár erőszak is, bár egyelőre nem találtunk a csontvázakon gyanús sérüléseket” – nyilatkozta Isabelle Abadie, ásatásvezető. „A DNS vizsgálatok sokat segítenek majd a halálokok felderítésekor, a radiokarbonos kormeghatározás, és a korabeli iratok pedig temetések kronológiai rekonstrukciójakor” – tette hozzá.
Bár úgy sejtik, hogy a jelenleg feltárt maradványok alatt kell lennie még legalább egy sírrétegnek, a régészeknek mindössze két hetük van a kutatásra. A maradványokat aztán a helyszínen visszatemetik, és folytatódnak a piac bővítési munkálatai.
