Tudomány
dokumentumok (dokumentumok)

Lehetnek megoldások a bajokra, csak épp senki nem olvassa el

Medvegy Gábor
Medvegy Gábor

újságíró. 2015. 02. 07. 14:29

A Világbank felmérést készített arról, hogy hányan olvassák el tanulmányaikat.

Mi van, ha valaki már rég leírta a világ legégetőbb gondjainak megoldását, csak az épp jó mélyen el van temetve egy PDF-állományban, amit soha nem fog megnyitni a kutya sem? – teszi fel a kérdést a Washington Post. A Világbank például százával készít tanulmányokat az aktuális gazdasági problémákról, amit közzé is tesz honlapján – aztán nem történik velük semmi.

Az intézmény nemrég saját látogatottsági adatait is elemezte és elkeserítő eredményre jutott. Tanulmányaiknak csaknem harmadát soha senki nem töltötte le, egyszer sem. 40 százalék azoknak az irományoknak a száma, amit száznál kevesebben olvastak és csak 13 százalék azoké, amiket több mint 250-szer letöltöttek.

Persze nem is várható el, hogy tízezrek mozduljanak rá olyan anyagokra, melyek például Etiópiában vizsgálják a városok terjeszkedésének módjait. Az is valószínű, hogy ezeket a dokumentumokat inkább egymás között terjesztik az emberek, mintsem az intézmény honlapjáról töltik le. De nagy eséllyel feltételezhető, hogy sok olyan dokumentum lát napvilágot, amelyek hiába tartalmazhatnak fontos megállapításokat, az íróján kívül senki nem tud róluk.

A Washington Post szerzője szerint a Világbankhoz hasonlóan minden intézménynek át kell gondolnia, hogyan publikál. Az amerikai kormányzat is dollárezreket költ senki által nem olvasott tanulmányok megíratására. Ez nem azt jelenti, hogy ezek a tanulmányok rosszak, hanem azt, hogy fogalmuk sincs ezeknek az intézeteknek, hogy hogyan juttassák el hatékonyan a dokumentumokat az olvasókhoz.

A slusszpoén, hogy a Világbank a honlapján, PDF fájlként tette közzé azt a tanulmányt, ami arról szól, hogy a honlapjukon senki nem kíváncsi a PDF-ekre.

vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

In this photograph taken on February 3, 2017, Nepalese women Pabitra Giri (L) and Yum Kumari Giri (R) sit by a fire as they live in a Chhaupadi hut during their menstruation period in Surkhet District, some 520km west of Kathmandu. - The practice of banning women from the home when they are menstruating is linked to Hinduism and considers women untouchable at this time. They are banished from the home -- barred from touching food, religious icons, cattle and men -- and forced into a monthly exile sleeping in basic huts. Chhaupadi was banned a decade ago, but new legislation currently before parliament will criminalise the practice, making it a jailable offence to force a women to follow the ritual. (Photo by PRAKASH MATHEMA / AFP) / TO GO WITH AFP STORY: Nepal-women-religion-society, FEATURE by Annabel SYMINGTON
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.