Axiómaként kezeljük, hogy a téli hidegben az ember megfázik. Ez így is van, de hideg és betegség közti kapcsolat cseppet sem ilyen egyszerű és főleg nem törvényszerű. A fagypont feletti, de hideg és nedves időben a kórokozók kiválóan érzik magukat, szaporodásuk felgyorsul, tettre készen várják a támadásra kedvező alkalmat. Az emberi szervezet viszont kiszolgáltatottabbá válik a hidegben.
Folyik az orrunk
Mindennapjainkat állandó 21-25 fok közötti hőmérsékleten töltjük: lakás-autó-munkahely-autó-lakás. Amikor mégis nagyot szippantunk a kinti hűs levegőből, szervezetünk szinte sokkot kap. Nyálkahártyánk kiszárad, az immunsejtek védekezése legyengül. Testünk mégsem adja meg magát: a hidegben még makkegészséges ember orra is elkezd folyni.
Ez a vizes váladék “megelőzésképpen” folyik végig szervezetünk természetes kapuján, az orron. Hogy kimossa az esetlegesen behatolásra készülő vírusokat, baktériumokat. Ha pedig megbetegszünk, az orrfolyás el sem áll, a ragacsos lé folyamatosan söpri ki a kórokozókat – mint az egri nők a vár faláról a pogányt. Eleinte színtelen és szagtalan, később a kiebrudalt baktériumok festik sárgás-zöldes színre.
És be is dugul
Komoly támadásnál ez persze kevés, befelé haladva az orrüregi nyálkahártya a váladéktermelésen kívül igyekszik fizikailag is útját állni a betolakodóknak. Megduzzad, amivel viszont a levegő útját is elzárja – ez az éjszakákat, nappalokat egyaránt pokollá tevő orrdugulás. Amikor fulladozva orrsprayhez nyúlunk, valójában saját testünk védelmi vonalait készülünk lerombolni…
Még mélyebben, a hangszálak alatt ismét egy védelmi vonalat találunk, egy csillószőrökkel felfegyverzett újabb nyálkahártyát. Ez is ragadós váladékkal ejti csapdába a kórokozókat, majd a csillószőrök segítségével, mint egy futószalag, szállítja őket kifelé. Ám hogy végleg megszabaduljon tőlük, némi segítségre van szüksége: hangrésünk bezáródik, rekeszizmunk összerándul, az így megnövelt nyomás hatására 80-100 km/h-s sebességgel szakad ki belőlünk a köhögés. Ugyanez a szerepe a tüsszentésnek is.
A láz veszélyes
A láznak viszont már fele sem tréfa. Testünk hőmérséklete 36-37 Celsius-fok, e felett 38 fokig hőemelkedésről, majd lázról beszélünk. Az esetek többségében a lázat is saját immunrendszerünk generálja. A magasabb hőmérséklet ugyanis kedvez a fehérvérsejtek működésének, miközben a vírusok és a baktériumok szaporodásának árt. Magyarul szervezetünk így próbálja a maga számára előnyösen megváltoztatni a “környezeti tényezőket”.
Öngyilkos taktika ez, a láz fokozza az anyagcserét, megnöveli a pulzust, jelentősen rontja a szervezet működését, ami hosszú távon beláthatatlan következményekkel jár. Orvosok közt sincs egyértelmű konszenzus, meddig hasznos a magas testhőmérséklet, és mikor kell tenni ellene. Alapvetően igaz, hogy ha a testhőmérséklet átlépi a 39 fokot, vagy ez alatt marad, de 3-5 órát meghaladó ideig, azonnal meg kell kezdeni a lázcsillapítást.
Az Országos Epidemológiai Központ a nap folyamán bejelentette, hogy az influenzajárvány az egész országot érinti, a betegség intenzíven terjed.
