Tudomány

Darabokra szakadt Magyarország

Bihari Dániel
Bihari Dániel

újságíró. 2015. 01. 21. 13:00

Mátyás király sikeres, erős országát szűk 50 esztendő alatt végzetesen meggyengítette, két, majd három részre tépte a széthúzás és pártoskodás.

Korábban a témában:

Mohács a nemzeti tragédia, az összeomlás, minden baj okozója – és valóban, az 1526-os csatavesztés után az addigi Magyarország örökre megszűnt létezni. A király és az ország vezetőinek színe-java holtan feküdt a csatatéren, ám – más előzményekkel – a veszteség ilyen mértéke nem volt törvényszerű. Megérteti viszont a szomorú valóságot: a magyar ember gondolkodás nélkül eldobja életét a hazáért, de élni vele, érte, összefogni nem képes.

Egy Magyarország

Győzelme után nem sokkal a török feldúlta Budát, majd a Szerémség bekebelezésével elhagyta az ország területét. Mintha egy utolsó lehetőséget ajánlott volna a magyaroknak. Szulejmánt nyilván a legkevésbé sem ez vezette, ám ami történt, legmerészebb álmait is felülmúlta, magyar részről pedig a história legsötétebb lapjaira tartozik.

A megüresedett trónra ketten is jelentkeztek. Szapolyai János erdélyi vajda, az ország leghatalmasabb arisztokratája, aki eleinte maga mögött tudhatta a magyar nemesség túlnyomó többségének támogatását. A másik Habsburg Ferdinánd volt, a háta mögött hatalmas bátyjával, a Német-Római Birodalom és Spanyolország urával, V. Károllyal. Jánost 1526 novemberében megkoronázták, erős kézzel ragadta meg a belügyeket, nekilátott az ország talpra állításának. Törökellenes szövetséget ajánlott a Habsburgoknak, magyar diplomaták az összefogás megteremtésén dolgozva bejárták Európát.

A vég kezdete:

Két Magyarország

A Habsburgok azonban úgy vélték, Magyarország többé nem képes feltartóztatni a pogányt, várhatóan megegyezésre kényszerül majd a hódítóval a nyugati országok kárára. Német zsoldoshad indult hát Szapolyai ellen 1527 nyarán, és hamarosan Erdélybe szorította vissza a magyar királyt. Ezen a ponton hívei szinte kivétel nélkül elpártoltak tőle, az ország erejét jelentő nemesség egy maroknyi kivételtől eltekintve Ferdinánd pártjára állt. II. János a két ellenfél közül az erősebbnek gondolt Oszmán Birodalomhoz fordult segítségért.

Isztambulban tárt karokkal fogadták a magyar követséget, a szövetség 1528-ban megköttetett. Zűrzavaros, pártoskodással, vérontással teli évek következtek: Szapolyai még török segítséggel sem tudta tartósan visszaszerezni országát, a Habsburgok sem tudtak Nyugat-Magyarországnál beljebb jutni. Három évvel Mohács után, 1529-re patthelyzet alakult ki, a frontvonal lényegesennem változott, a Magyar Királyság két részre szakadt.

A magyar politikusok mindkét oldalon kétségbeesetten próbálták helyreállítani az egységet, csak átmeneti megoldásként nyugodtak bele, hogy kelet és nyugat önálló államapparátust építsen ki. Ez a helyzet egyértelműen a töröknek kedvezett leginkább. Az ország mindkét fele idegen hatalmak markában sínylődött, a belviszonyokban általánossá vált a kétkulacsosság, állandósultak a háborúk.

Három Magyarország

A “két magyar király” 1531. január 21-én Visegrádon három hónapra szóló békét kötött, amivel gyakorlatilag elismerték az ország két részre szakadását. Bár a fegyverszünetet többször meghosszabbították, a harcok később újra kitörtek, az áldatlan állapotok állandósultak. Végül 1538-ban ismerték be végleg, hogy nem bírnak egymással, Váradon titkos megállapodást kötöttek, amiben jogilag is két részre szakították az országot.

Nyugalmat ez sem hozott, sőt Ferdinánd beárulta Jánost a szultánnak, hogy a háta mögött kötött békét. Szulejmán végső válasza Buda 1541-es megszállása, és Magyarország három részre szakadása volt. Mindössze 15 év kellett Mohács után, hogy a középkori Magyar Királyság egyszer és mindenkorra megszűnjön létezni. Nem tudjuk, mi lett volna, ha… Azt viszont keserűen megjegyezhetjük: a “két magyar három párt” mondás nem csak napjainkra igaz.

vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

Swedish 15-year-old girl Greta Thunberg holds a placard reading "School strike for the climate" during a protest against climate change outside the Swedish parliament on November 30, 2018. - In more than hundred cities across Sweden, environmentalists have organised protests, partly inspired by Greta Thunberg, who strikes every Friday against climate change outside the parliament since several months. UN's annual climate talks which this year will take place in Poland starts on December 2, 2018. (Photo by Hanna FRANZEN / TT News Agency / AFP) / Sweden OUT
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.