Tudomány

Elszakadt a Vendvidék

Bihari Dániel
Bihari Dániel

újságíró. 2015. 01. 19. 16:00

Sokáig úgy tűnt, Magyarországnak sikerül megtartania a Mura és a Rába vidékét, míg az 1919. január 19-én tartott népgyűlésen a szlovének kimondták az elszakadást.

Korábban a témában:

A Vendvidék a történelmi Magyarország egy tájegysége volt Vas és Zala megye területén. A Rába és a Mura vidékét foglalta magában, nevét az ott élő szlovénekről kapta, akiket hagyományosan vendeknek neveztek a magyarok. A XIX. század végén már a hazai szlovének is egyre határozottabban követeltek maguknak autonómiát. Az önálló Vendvidék (Slovenska krajina) megteremtéséért folytatott harc élére Klekl József, a helyi Szlovén Néppárt vezetője állt. Bagonyán szlovén nemzetgyűlést tartottak 1918. december elsején, ahol megtervezték az önálló államot.

Az eredeti tervek szerint Slovenska krajina gazdasági és közlekedési súly amiatt magában foglalta volna a magyar lakosú Szentgotthárdot és Alsólendvát is. Klekl meg akarta szervezni a Szlovén krajina fegyveres erőit, többek között sorozás útján szlovénekből külön ezredet kiképezni, aminek egyik fele Szentgotthárdon, másik fele Alsólendván állomásozott volna. Magyarországnak ekkor még volt esélye megtartani a Vendvidéket, a formálódó délszláv állam ugyanis eleinte nem tartott igényt az “értéktelen”, jelentős magyar és német lakossággal rendelkező területre.


Vendvidéki táj (Wikipedia)

Az Obál Béla és Jászi Oszkár által kidolgozott program csak részben nyújtott volna területi autonómiát, de kulturális, oktatási és egyéb tekintetben teljes önállóságot ígért. Még a területet is “átnevezték” volna Mura vagy Vend vármegyére. Ebbe Kleklék nem egyeztek bele, egy önkéntesekből verbuválódott horvát hadsereg pedig december 24-29 között elfoglalta a Muravidéket.

Január elején a magyar ellentámadás a lakosság segítségével kiűzte a horvátokat, ám január 19-én a Belatincon tartott népgyűlésen kimondták a Vendvidék elszakadását Magyarországtól. Idővel a szerb-horvát-szlovén állam is kifejezte igényét a területre, és például ilyen röplapokkal igyekezett megnyerni a lakosságot: “A magyarok és németek, akik ezt a szörnyű háborút kezdeték, most porban hevernek. … a háború idején a magyarok hajtották végre a legnagyobb szörnyűségeket. Ahol csak megfordultak, ott raboltak, gyújtogattak és gyilkoltak”.

A délszláv hadsereg 1919 júniusában elfoglalta a Muramentét, az új határt pedig Trianonban véglegesítették 1920. június 4-én.

vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

Swedish 15-year-old girl Greta Thunberg holds a placard reading "School strike for the climate" during a protest against climate change outside the Swedish parliament on November 30, 2018. - In more than hundred cities across Sweden, environmentalists have organised protests, partly inspired by Greta Thunberg, who strikes every Friday against climate change outside the parliament since several months. UN's annual climate talks which this year will take place in Poland starts on December 2, 2018. (Photo by Hanna FRANZEN / TT News Agency / AFP) / Sweden OUT
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.