A negyvenes években Los Alamosban terjedt el a szóbeszéd a tudósok között, miszerint a Földön két értelmes faj van, az ember és a magyar. Utóbbit öt Amerikába emigrált honfitársunk kapcsán feltételezték, akik mindannyian zseniális elmék voltak, egymás között pedig egy érthetetlen, semmihez nem hasonlítható nyelven beszéltek. Teller Edéről, Neumann Jánosról, Wigner Jenőről, Szilárd Leóról és Kármán Tódorról volt szó.
Embernek álcázta magát
Enrico Fermi Nobel-díjas fizikus kacifántos, nevezetes kérdéseiről is híres volt. Egyszer hosszasan boncolgatta, hogy a világegyetemben más bolygókon is ki kellett alakulnia civilizációnak, az intelligens faj pedig terjeszkedik. Ennek fényében mindenképp el kellett már jutniuk a Földre is, ám a nagy kérdés, hol vannak akkor? Szilárd Leó válaszolt rá humorosan: “Itt vannak közöttünk, de magyaroknak mondják magukat” – idézi Marx György a Marslakók legendája című munkájában.
Hans Bethe, ugyancsak Nobel-díjjal kitüntetett fizikus már a ’30-as években elgondolkozott: “Neumann János agya vajon nem egy embernél felsőbbrendű faj megnyilvánulása? Richard Rhodes Pulitzer-díjas történész, író feljegyezte: “Princetonban az a hír járta, hogy az Institute for Advanced Studies legfiatalabb (1933-ban 29 éves) professzora valójában félisten, de bolygónk gondos megvizsgálása után embernek álcázta magát, és ez külsőleg tökéletesen sikerült is”.
E.T. lebukott
Leon Lederman könyvében humorosan így ír: “… a történet igazi marslakókról szól. Azokról, akik a 20. század első felében beszivárogtak a világ legjobb egyetemeire és kutatóintézeteibe; pontosabban arról az előőrsükről, amelyik bolygónkon első bázisukat létrehozta. Azon buktak le, hogy – bármilyen soká gyakorolták is egyetlen földi nyelvet sem tudtak idegen akcentus nélkül beszélni. Volt egy ügyes trükkjük erre is: magyar emigránsoknak álcázták magukat, hiszen köztudott, hogy a magyarok beszédének van ez a furcsa sajátossága”.
“… Talán el is hitték volna róluk, hogy igazán magyarok, csakhogy Sherlock Holmes kiderítette: mind ugyanannak a városnak (Budapest) ugyanazon részéből (Pest) rajzottak ki. Ez természetesen már több volt, mint gyanús. Dr. Watson a helyszínen nemsokára rábukkant annak a személynek a nyomára, aki a magyar oktatás legfőbb irányítójaként fedezte, sőt közvetve maga szervezte meg a marsiak “gimnáziumnak” álcázott titkos hídfőállását. Ezt a személyt úgy hívták, hogy báró Eötvös Loránd.”
A “marslakók” kellő humorral rendelkeztek, belementek a játékba. Teller Ede, Amerikában Edward Teller büszke volt E.T. – extraterresztriális, azaz földönkívüli – monogramjára, és még panaszkodott is: “Kármán lehetett, akinek eljárt a szája”. Szilárd Leó pedig csak sejtelmes “talán” választ adott, amikor marsi származásáról kérdezték.
Teller Ede. Fotó: omikk.bme.hu
Óriási elvárások a marslakókkal szemben
Kemény Jánosra, a Basic megalkotójára hivatkozva a Yankee folyóirat 1980-ban írta: “Gábor, Kármán, Kemény, Neumann, Szilárd, Teller, Wigner mind Budapestnek ugyanazon szektorában született. Nem csoda, hogy Los Alamosban elterjedt a híre, hogy ezeregyszáz esztendővel ezelőtt egy Marsról érkezett űrhajó kényszerleszállásra kényszerült Közép-Európában”. Enrico Fermi felesége, Laura úgy vélte, “Magyarország, 10 millió lakosával, ugyanakkora hatást gyakorolt Amerika tudományos felemelkedésére 1930. és 1950. között, mint a 60 milliós Németország”.
A fiatalon kivándorolt, ugyancsak fizikus Telegdi Bálint így emlékezett vissza pályakezdésére: “Külföldön egy fiatal magyarnak érdemes volt titokban tartani származását, mert ha magyar volta kitudódott, túl sokat vártak el tőle. Hiszen akkor tudták, hogy ő a marslakók egyike, akiknek felsőbbrendűek a szellemi képességeik, és egymás közt mások számára teljesen érthetetlen nyelven képesek kommunikálni”.
Az egyik marslakó, Teller Ede ma ünnepelné születésnapját, 1908. január 15-én látta meg a napvilágot. A Marslakók legendáját a Magyar Elektronikus Könyvtárban is elolvashatja, ha ide kattint.
