Az újév első napján négy földrengés rázta meg Nógrádot, a legerősebb 4,0-ás volt, majd január 7-én ismét megmozdult a föld, ennek magnitúdója 2,8-as erősségű volt. Mit jelent ez? A földrengések közismert mérési módja a magnitúdós, azaz Richter-skála, amely a kőzetlemezek törése során lezajlott folyamatok energiáját adja meg számokkal. Ebből adódóan végpontja nincs, de a 9-es fokozatnál lényegesen erősebbet eddig nem mértek.
Sokkal régebbi módszer egy 12 fokozatú skála, ahol a 2-est már megérezzük, 5-ösnél megrepednek a házfalak, míg a 12-es fokozat totális pusztítást jelent. Nem egy egzakt módszer, helyről-helyre változik, hiszen a pusztítás mértéke az épületek minőségén és a földrajzi távolságon múlik.
Halottak Komáromban
A földrengés a kőzetlemezek súrlódása, egymásnak préselődése során keletkezett energia kipattanása. Magyarország alatt pedig számtalan kisebb-nagyobb lemez “úszik” a részben olvadt aszetnoszférán, ezért a mostaniakhoz hasonló, vagy még erősebb rengések bármikor és gyakorlatilag bárhol kipattanhatnak, de a nagy földrengések valószínűsége elég kicsi – mondta el a Hír24-nek Török Kálmán geológus, a Magyar Földtani és Geofizikai Intézet munkatársa.
Zárójelben jegyezzük meg, hogy A Kárpát-medencében már a római korban is feljegyeztek komolyabb földmozgásokat, a XXI. századig 32 jelentős károkat, illetve személyi sérülést okozó rengésről van tudomásunk. A legtöbb áldozatot egy 6,3-as földrengés szedte Komáromban 1763. június 28-án: a város harmada elpusztult, 63-an meghaltak, 120-nál több volt a sebesült.
Az utolsó “nagy” csaknem romba döntötte Dunaharasztit 1956 januárjában. A település 3500 épületéből 3144 megsérült, a károk mai áron százmilliárdokban voltak mérhetők. Ennek magnitúdója 5,6 volt, intenzitása pedig a második mérési módszer alapján 8-as.
Bárhol és bármikor
A földrengésekről körülbelül 150 évre visszamenőleg rendelkezünk megbízható mérési adatokkal. Figyelembe véve, hogy Föld nevű bolygónk 4,6 milliárd éves, képtelenség megmondani, hogy létezik-e periodicitás a lemeztektonikai mozgásokban. Magyarul: létezik-e földrengések kora, vannak-e ilyen szempontból nyugodtabb és aktívabb periódusok? Török Kálmán rossz híre viszont az, hogy ahol egyszer megmozdult a föld, ott később is várható földrengés, csupán idő kérdése.
Van persze jó hír is: Magyarország nem tartozik a földrengésveszélyes országok közé, bár a szakemberek évi 100-120 rengést regisztrálnak. A lakosság számára is érezhető földrengés átlagosan évente négy-öt alkalommal mérhető, jelentősebb károkat okozó – 2,5-3,0 magnitúdójú – földmozgások pedig átlag 15-20 évente. Erős, 5,5-6,0-os rengések 40-50 évente pattannak ki. Ha mindenképp a falra akarjuk festeni az ördögöt megjegyezhetjük: a Dunaharaszti tragédia idén január 12-én történt 59 éve…
Gigászi erők dolgoznak a mélyben, igazán szerencsésnek mondhatjuk magunkat, hogy itt, Magyarországon csupán ennyit érzékelünk belőle. A képzeletbeli színfalak mögött Afrika megállíthatatlanul préselődik Európához, évmilliók múlva eltűnik a Földközi-tenger. A Délnyugat-Ázsiától Kelet-Afrikáig húzódó Nagy-hasadékvölgy északnyugat felé préseli kontinensünket, a Vörös-tenger lassan “kinyílik”, míg az Atlanti-óceán fenekén nyújtózó törésvonal keletnek taszít – magyarázza Török Kálmán.
Ezek a hazai földrengéseket okozó legerőteljesebb tényezők, ám a kőzetlemezek bonyolult kölcsönhatásai révén több esemény együttes hatása okozhat nagyobb földmozgást Magyarországon.
