A Margit hidat 1876-ban adták át, a szigetre vezető szárnyhíd 1900-ra készült el. A Magyarországot megszállva tartó német hadsereg a szovjet előrenyomulás miatt a főváros összes hídját, így ezt is aláaknázta 1944-ben.
Szörnyű látvány
A Vörös Hadsereg Vecsés magasságában járt, amikor a Margit híd váratlanul egy hatalmas robbanás hatására a Dunába omlott – írja a Múlt-kor.hu. Szombat volt, déli 12 óra, élénk forgalom. A robbanótöltetek a pest mederág parthoz csatlakozó nyílásában léptek működésbe, az ívtartó középen kettétört. A detonáció ereje és a leomló szerkezet elmozdította a mederpillért is, ami továbbadódott, összesen két ív hullott a vízbe a pesti oldalon. Csak a középső pillér nagyobb tömege akadályozta meg, hogy a híd mind a hat nyílása összeomoljon.
Villamosok, autók zuhantak a vízbe emberek százaival. A szemtanú szerint egy 6-os villamos két összetört kocsija még kilátszott a vízből, sebesültek jajveszékelése hallatszott, a hídrácsokon holttestek hevertek, a kavargó vízben hullák, fuldokló sebesültek voltak. Hajók, csónakok, a rendőrség motorosai nyüzsögtek a híd körül, próbálták menteni, akit még lehetett. Az áldozatok között volt a háromszoros olimpiai bajnok kardvívó Kabos Endre is egy munkaszolgálatosokat szállító teherautó egyik utasaként.
Fotó: alfahir.hu
’45-ben bevégezték
Sokan a Dunába fulladtak, holttestük soha nem került elő. A halottak pontos számát nem lehetett megállapítani, a becslések 100-600 áldozatot említettek, közülük legalább 40 német utász volt. Utóbbiak okozták a robbanást, aminek okáról számos elmélet született. Egyesek szerint a németek ezzel bosszulták meg az október 15-ei kiugrási kísérletet, ám ez cseppet sem valószínű. Sokkal inkább az, hogy véletlen baleset történt.
A német utászok a korábban elhelyezett dinamittöltetekbe szerelték a robbanófejeket. Egy hibás vezetékből gáz szivárgott, ami cigarettától, vagy egy arra haladó hajóból kipattanó szikra miatt belobbant és beindította a robbanássorozatot. Épp aznap tette le hivatali esküjét Szálasi Ferenc, így nehogy az eseményt beárnyékolják, a nyilas kormány nemcsak azonnali vizsgálatot nem indított azonnal, hanem két napig el is titkolta az esetet.
Budapest ostroma során, 1945. január 18-án a visszavonuló németek már szándékosan robbantották fel a híd még megmaradt három budai ívét az Erzsébet híddal és a Lánchíddal együtt.
