A bizottság indoklása szerint a nanoszkópia egyebek közt lehetővé tette az élő sejteken belül az egyes molekulák nyomon követését és annak megfigyelését, hogyan képződnek szinapszisok az idegsejtek között vagy miként alakulnak ki a patológiás fehérjeelváltozások olyan betegségekben, mint az Alzheimer-, a Parkinson- vagy a Huntington-kór.
A kitüntetettek 8 millió svéd koronával (272 millió forintnak megfelelő összeggel) gazdagodnak, a díjátadó ünnepséget hagyományosan december 10-én, az elismerést alapító Alfred Nobel halálának évfordulóján rendezik.
A kémiai Nobel-díjat 1901 óta most 106. alkalommal ítélték oda, 8 alkalommal nem osztották ki. 63 alkalommal kapta egy tudós egyedül, 23 alkalommal két és 20 alkalommal három tudós megosztva. A díjat a mostaniakkal együtt eddig 169 tudósnak ítélték oda, de a kitüntettek száma ténylegesen 168, mivel az angol Frederick Sanger eddig egyedüliként két alkalommal is megkapta a kémiai Nobelt.
Az elmúlt évtized kémiai Nobel-díjasai:
2004 – Az izraeli Aaron Ciechanover és a magyar születésű izraeli Avram Hershko, továbbá az amerikai Irwin Rose, akik felfedezték a sejtek egyik legfontosabb ciklikus folyamatát, a proteinek lebontásának szabályozását, amelynek köszönhetően ma már molekuláris szinten megérthető, miként ellenőriznek a sejtek központi folyamatokat az emberi szervezetben.
2005 – Az amerikai Robert H. Grubbs és Richard R. Shrock, valamint a francia Yves Chauvin a szerves szintézisen belüli metatézis-módszer kifejlesztéséért. E módszer révén laboratóriumi úton olyan új molekulákat lehet létrehozni, amelyek igen hasznosak a gyógyszeriparban és a környezetbarát műanyagok gyártásában.
2006 – Az amerikai Roger D. Kornberg a génekben tárolt információk másolásával és a proteintermelő sejtek más részeire történő átadásával kapcsolatos munkájáért.
2007 – Gerhard Ertl német kutató a szilárd felületeken végbemenő kémiai reakciók vizsgálatáért. 2008 – Roger Tsien és Martin Chalfie amerikai, valamint Simomura Oszamu japán tudós a fehérjék kutatásában végzett munkásságukért, a zöld fluoreszcens protein (GFP) felfedezéséért és hasznosításáért.
2009 – Ada Jonat izraeli, Thomas Steitz amerikai és Venkatraman Ramakrishnan indiai születésű amerikai kutató a riboszóma szerkezetének és funkciójának tanulmányozásáért.
2010 – Az amerikai Richard F. Heck, a japán Negisi Ei-icsi és Szuzuki Akira a szénatomok új és hatékony összekapcsolásáért, amely lehetővé teszi a mindennapi életet befolyásoló komplex molekulák építését.
2011 – Az izraeli Daniel Shechtman (Sehtman) a kvázikristályok felfedezéséért.
2012 – Az amerikai Robert J. Lefkowitz és Brian K. Kobilka fehérjekutatásaikért.
2013 – Martin Karplus osztrák-amerikai, Michael Levitt brit-amerikai és Arieh Warshel izraeli-amerikai tudósok a komplex kémiai rendszerek modellezéséért.
