A Malévet, pontosabban jogelődjét, a Magyar-Szovjet Légiforgalmi Rt-t. (Maszovlet) 1946-ban alapították. Az első gépek még csak belföldön szállították az utasokat, az első külföldi járat 1947-ben repült indult Bukarestbe, és még ugyanabban az évben elindult a menetrend szerinti közlekedés Prágába.
Maga a Malév elnevezés 1954-ben született, miután hazánk megvásárolta a Szovjetunió részét a Maszovletben. Nyugat, azon belül is Bécs irányába 1956 nyarán szállt fel az első járat.
A cég 2012-es megszűnéséig, azaz 66 évnyi működés alatt összesen 13 baleset történt, ezek közül hat végződött halállal, és összesen 200 ember vesztette életét.
Rázuhant a gép Budapestre
Az első, és minden bizonnyal az egyik legkomolyabb tragédia 1961. augusztus 6-án történt. A Malév Douglas DC-3 típusú repülőgépe városnéző repülést végzett Budapest felett, fedélzetén 23 utassal és a négyfőnyi személyzettel. Elég lazán vették a szabályokat, a „sétajáratra” például több embert engedtek fel, mint ahányan le tudtak ülni. Valószínűleg ennek és a pilóták „lazaságának”, nemtörődömségnek tulajdonítják, hogy a gép az egyik fordulóból nem tudott kijönni, dugóhúzóba került és lezuhant.
A fővárosra, egészen pontosan Zuglóra, az Erzsébet királyné útja és a Róna utca kereszteződésében. A fedélzeten lévők közül mindenki meghalt, de életét vesztette három járókelő is, akik szemtanúk szerint az egyik ház udvarán játszó kisgyerekek voltak. Mondanunk sem kell, hogy az eset nem kapott nagy nyilvánosságot, de a sétarepüléseket leállították Budapest felett.
A Róna utca és az Erzsébet királyné kereszteződése
Lezuhant a legjobb háborús pilóta
Alig egy év múlva, 1962. november 23-án a Párizs melletti Le Bourget repülőtér megközelítésekor átesés miatt zuhant le a Malév egyik Iljusin Il–18 típusú repülőgépe. A nyolc fős személyzet és a tizenhárom utas szörnyethalt.
A második világháború legeredményesebb magyar vadászpilótája, Szentgyörgyi Dezső vezette azt Iljusin Il–18V típusú repülőgépet, amely 1971. augusztus 28-án Koppenhága közelében a tengerbe zuhant.
A fedélzeten 34 fő tartózkodott, a szerencsétlenséget hárman élték túl. Nem a pilóta hibája volt: egy olyan ritka időjárási jelenség okozhatta a gép vesztét, amit abban az időben még csak nem is ismertek.
Nem telt el egy hónap, mikor 1971. szeptember 16-án a kijevi járat járt szerencsétlenül. A TU–134A elektromos hibákról számolt be, és a fennmaradt dokumentumok szerint a tartalék rendszerrel jutottak el a mai Ukrajna fővárosáig, ahol szörnyű időjárási körülmények uralkodtak.
A vizsgálat eredményeiről ugyan nem árultak el sokat, de feltehetően az elektromos rendszer lemerülése okozta a tragédiát: a landoláskor történt balesetben 41 utas és a személyzet, összesen 49 ember vesztette életét.
Egy Iljusin Il–18-as 1975. január 15-én zuhant le Ferihegyen, a gépen tartózkodó kilenc főből senki nem élte túl.
Lelőtték?
Mindmáig a legrejtélyesebb eset 1975. szeptember 30-án történt, amikor nyolc perccel a bejrúti repülőtéren tervezett leszállás előtt a tengerbe zuhant a Malév 240-es járata, egy Tupoljev Tu-154. A tízfős személyzet és az ötven utas mind odaveszett. Rejtély viszont számtalan maradt utána. A gép állítólag Magyarországon kiképzett palesztin aktivistákat és/vagy fegyvert szállított a polgárháborús Libanonba, amiért egyszerűen lelőtték.
A zuhanás előtt néhány tanú tűzgömbként írta le a gépet, ami még a levegőben történt robbanásra utal. Mindenesetre a repülő nem semmisült meg, de kormányozhatatlanná vált, a tengerbe zuhant és ekkor robbant darabokra. Ha így történt, Izrael vagy Szíria állhatott a merénylet hátterében. A gép roncsai – és állítólag utasai is – azóta a Földközi-tenger mélyén nyugszanak.
