Újabb csúcsra emelkedett a légkörbe került üvegházhatású gázok koncentrációja tavaly, s ezen belül is rekordszinten növekedett a szén-dioxid mennyisége a Meteorológiai Világszervezet (WMO) éves jelentése szerint.
Tavaly növekedett a legtöbbet a kibocsájtás
“Biztosan tudjuk, hogy az éghajlat változik, és az időjárás egyre szélsőségesebbé válik olyan emberi tevékenységek, mint például a fosszilis fűtőanyagok használata miatt” – mutatott rá Michel Jarraud, az ENSZ szakosított szervezetének főtitkára a tanulmányt ismertető, Genfben kedden kiadott közleményében.
Az üvegházhatású gázok közül a felmelegedésért elsődlegesen felelős szén-dioxid légköri koncentrációja 2,9 milliomod részecskével (ppm) 396 milliomod részecskére emelkedett tavaly, azaz az éves növekedés tempója tavaly volt a legmagasabb az 1984-2013 közötti időszakban. A WMO arra számít, hogy ez az arányszám jövőre vagy 2016-ban eléri a 400-at.
A második legfontosabb üvegházhatású gáz, a metán légkörbe jutó mennyisége az utóbbi öt évhez hasonló tempóban emelkedett és elérte az 1824 milliárd részecskét (ppb). A dinitrogén-oxid légköri koncentrációja 325,9 ppb-re növekedett, azaz az utóbbi egy évtized átlagához hasonló mértékben emelkedett.
Jön a savasodás
Tavaly a Föld légkörének szén-dioxid-tartalma 42 százalékkal volt magasabb az ipari forradalom (1750) előtti korszakhoz képest, a metán és a dinitrogén-oxid esetében pedig 153, illetve 21 százalék volt ez az arány. A Föld hővisszatartó képessége 34 százalékkal növekedett 1990 és 2013 között az üvegházhatású gázok légköri koncentrációjának tartós emelkedése miatt.
A Nemzetközi Energia Ügynökség 2013-as tanulmányában a 450 ppm-et jelölte meg a szén-dioxid kritikus határértékeként, amelynél a globális felmelegedés mértéke még nem lépi át a 2 Celsius-fokot, az ENSZ által 2010-ben megjelölt célt.
“A világ rendelkezik azzal a tudással és eszközökkel, hogy 2 Celsius-fok alatt tartsa a globális felmelegedés értékét… Adjunk egy esélyt bolygónknak … biztosítsunk jövőt gyermekeinknek és unokáinknak” – hangoztatta Jarraud.
A teljes szén-dioxid-kibocsátás mintegy negyedét – naponta minden egyes ember után 4 kilogrammot – az óceánok nyelik el, további negyedét pedig a bioszféra, ám előbbi súlyos következményekkel jár: az óceánok elsavasodásának üteme 300 millió éve nem tapasztalt mértékben növekszik.
“Ha a globális felmelegedés nem elegendő indok arra, hogy csökkentsük a szén-dioxid-kibocsátást, az óceánok elsavasodásának annak kell lennie, mivel hatásai már érezhetőek és erősödni fognak a következő évtizedekben” – figyelmeztetett Wendy Watson-Wright, az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete Kormányközi Oceanográfiai Bizottságának főtitkára, aki megismételte a Jarraud által is hangoztatott aggodalmat, miszerint “kifutunk az időből”.
