Az ember pletyka iránti éhsége örök és kitörölhetetlen. Az újságok több mint száz éve is mindent megírtak, amin csak irigykedni, sopánkodni, elborzadni lehet úgy, hogy valójában semmi közünk hozzá. A Huszadik század.hu 1900 januárjából válogatott bulvár témákat a kisember szerelmi történetétől kezdve a hercegnő nagykorúsításán keresztül a farsangi pletykákig és bűnügyekig.
Oroszlánok szájában
Ilyen volt a bécsi állatkert gondozójának esete is, aki újév napján az oroszlánok ketrecének tisztogatásába fogott. Az állatokat kisebb ketrecekbe zárták, ám ez a bizonyos Rudovszky nevű állatkerti szolga “annyira ment vakmerőségben”, hogy kinyitotta ezek ajtaját. Nem tudni, miért tette, de kár volt. “Abban a perczben, mikor az ajtót felnyitotta, az egyik nőstény oroszlán neki ugrott és a nyakán véresre sebezte. Ugyanekkor hátulról két oroszlán ugrott reá, ugy, hogy a szerencsétlen ember a földre rogyott. Az oroszlánok neki estek és tépték, harapták, mialatt ő kétségbeesett hangon kiáltozott segitségért.”
Az összeszaladó kollégák hideg vizes fecskendővel, tüzes rúddal sikertelenül próbálták megfékezni az oroszlánokat, míg végül égő szalmát dobtak közéjük. Ettől ugyan a “bestiák” visszavonultak, de “Rudovszky helyett csak egy irtózatosan összeroncsolt holttestet tudtak kihuzni a ketreczből”.
Wikipedia
Szülők teszik tönkre a gyereket
1920 januárjában írták meg tanfelügyelők tapasztalatait, miszerint “sok iskolában feltünő nagy számmal vannak tompaelméjű tanulók. Az elemi iskolák első osztályai aránytalanul népesek, mert a gyöngeelméjűek nem tudnak megtanulni még irni és olvasni sem s évekig is megrekednek az első osztályban”.
Kinyomozták ennek okát is: “a szülők ezeket a gyönge elméjű gyerekeket kisded korukban mákonynyal tartják, hogy mig ők dolgaik után járnak, a gyerekek ne sirjanak”. A szülők ugyan így “nyugton vannak gyerekeiktől, pedig hogy a mákonynak mily veszedelmes hatása van a gyerekek elméjére, a fentebb elmondott jelenség bizonyitja.”
A levágott fülű barát és a hős kalauz
Hevessy Gábor honvédfőhadnagy és Kanyó Jenő vármegyei alszámvevő esete igazi dráma. “Jó barátok voltak, de egy éjjeli mulatozásnál összekoczczantak azon, hogy Kanyó már távozni akart. Ekkor rántott kardot a hadnagy s levágta barátja fülét. A megcsufított ember ekkor revolvert ragadott s kereste a főhadnagyot, a ki azonban elmenekült. Az alszámvevőt ekkor a kávéház pénztárosnője egy tükör elé vezette. Az elkeseredett, ittas ember, a mint megpillantotta magát, annyira felindult, hogy előrántotta revolverét és mielőtt megakadályozhatták volna, agyonlőtte magát.”
A kalauz Pető Károly viszont valódi hős. A Debrecen-Níregyháza közt robogó vonaton, Újfehértó állomás közelében észrevette, hogy alig ötven méterre a szerelvény előtt valaki fekszik a síneken. “Figyelmeztette a lokomotív-vezetőt, a ki fütyöléssel próbálta az alvónak hitt embert felébreszteni, majd ellengőzt adott, de a vonatot megállítani már lehetetlen volt. Akkor Pető Károly a saját élete koczkáztatásával leugrott a vonatról s az alvó embert elvitte a sinek közül s így megmentette a biztos haláltól.”
Tragédia a lagzin
A végére hagytuk Fazekas Imre Erzsi nevű leányának szomorú véget ért esküvőjét. A lagzin “mulatott Poczkár Ádám nevű félkegyelmű legény is, a ki nélkül sem lakodalom, sem pedig disznótor nem szokott megtörténni, mert ha egy kis bort ivott, kifogyhatatlan volt a bolondságokban, s e miatt aztán mindenütt eltűrték.”
Sokat tréfáltak vele, “s mikor már egészen elázott, bedugták egy szalmaboglya üregébe, hogy ott aludja ki magát. Hajnalban nagy lármával szaladt be az egyik cseléd, hogy tűz van az udvarban. A vendégek erre kirohantak s látták, hogy a szalmaboglya, a hol Poczkár feküdt, ég. Először azt gondolták, hogy Poczkár kijózanodott, kibujt onnan s ő gyujtotta meg a szalmát, mikor aztán nagy nehezen eloltották az égő szalmát, akkor találták meg Poczkár holttestét, a ki a füstben előbb megfulladt és félig összeégett”.
