A varázslatos, mitológiai lények sokszor nem is állnak olyan messze a valóságtól, mint gondolnánk. Az önnön farkába harapó sárkány, vagy kígyó az örökkévalóság, az újjászületés szimbóluma. Élő megfelelője is létezik a kínjában saját testét felfaló kígyó formájában. Medusza fején haj helyett kígyók tekeregtek a hellének földjén, de a hétfejű sárkányt mi is ismerjük.
Nem ritkaság
Sok állatnál megfigyelhetők kétfejű egyedek. Ilyenkor a kétpetéjű ikerpár nem válik szét teljesen, a lény valójában két állat, amelyek egy testen osztoznak. Szerveik, idegrendszerük lehet közös, de az összenövés mértéke egyenként más és más. Ismerünk kétfejű cápát, juhot, marhát, sertést kutyát és macskát is, ám a jelenség leggyakrabban a hüllőknél figyelhető meg. Tajvanon például 1999-ben háromfejű teknős született.
forrás: Youtube
Két vagy több fejjel kicsit nehézkes a mozgás és a döntéshozatal, az ilyen állatok a természetben nagyon hamar elpusztulnak. Fogságban viszont, az emberi gondoskodásnak köszönhetően túlélnek, és ilyenkor derül ki, milyen nehéz is az élet, ha két tudat irányít egyetlen testet. A videón szereplő hüllő Medusza, a kétfejű, albínó korallsikló.
Egy test, két akarat
A kígyókat nehéz lenne önzetlenséggel vádolni. Magányosan élnek, fajtársaikban konkurenciát, ellenfelet látnak, folyamatos harcot vívnak a táplálékért. A természetben – párzási időszakon kívül – elkerülik egymást, terráriumban is magányosan tartják őket. Medusza egyik feje viszont nem távolodhat néhány centiméternél távolabb a másiktól, ami konfliktusok forrása.
Képtelenség megállapítani, a fejek hogyan értelmezik egymást. Feltételezhetően másik állatnak, amelynek jelenlétéhez kénytelenek voltak hozzászokni. Mindkét agy megkapja a jelzést, hogy a testnek táplálékra van szüksége, és ha csak az egyik jut hozzá, a másik rátámad. Hiába kerül ugyanabba a gyomorba, a két fej külön állatként harcol a napi betevőért.
