A gyenyiszovai ember és a mai ember felmenői kapcsolatban állhattak, és egymás közt párosodhattak több tízezer évvel ezelőtt. A ritka génvariáns, melyet valószínűleg tőlük örököltek Tibet lakói lehetővé teszi, hogy 4500 méteres tengerszint feletti magasságon túl is megéljenek.
Sokat segített a keveredés
Akinek ilyen génje nincs, annak ebben a magasságban besűrűsödhet a vére, felszökhet a vérnyomása, szívrohamot, agyvérzést kaphat, alacsony súllyal születnek a gyermekei, és magasabb lesz a csecsemőhalandóság – írták amerikai kutatók a Nature tudományos folyóirat friss számában. Az EPAS1 jelű gén majdnem azonos azzal, amelyet a gyenyiszovai embernél találtak. A kihalt emberféle a neandervölgyi emberrel mutat rokonságot, a homo sapienstől nagyon sokban különbözik. Ezt mindössze egy szibériai barlangban talált, 41 ezer éves ujjcsont és két fog alapján állapították meg.
“A korábban véltnél fontosabb szerepet játszik az emberi evolúcióban a homo sapiens és a kihalt emberfélék párosodása, illetve az e módon kicserélődő gének. Néhány így kapott gén valóban segíthetett alkalmazkodni a homo sapiensnek az új körülményekhez, amikor az afrikai kirajzás után a világ többi táján is elterjedt” – magyarázta Rasmus Nielsen, a Kaliforniai Egyetem biológiaprofesszora, a tanulmány szerzője.
A nagy magasságok génvariánsa
A kutatók szerint a modern ember ősei Afrikából érkezve Eurázsiában találkoztak a gyenyiszovai ember populációival, közös leszármazottaik hordozzák a gyenyiszovai DNS egy egészen kis százalékát. Genetikai vizsgálatok kimutatták, hogy a tibetiek 90 százalékánál megtalálható a “nagy magasságok génvariánsa”, amely ott van a han kínaiak egy kis részénél is. A génvariánst más népcsoportoknál nem találták meg.
Ez a gén szabályozza a hemoglobin termelését, ez a fehérje szállítja a vörös vértestekben az oxigént. Ha csökken az oxigén mennyisége, akkor a gén bekapcsol, és több hemoglobin termelődik. Négyezer méter felett a gén elterjedt változata veszélyes mellékhatásokat okoz azzal, hogy az oxigénhiány miatt fokozza a hemoglobin és a vörös vértestek előállítását. Ezzel szemben a tibeti génvariáns mellékhatások nélkül, enyhén növeli csak a hemoglobin mennyiségét.
