Haláláról felesége és kutatótársa számolt be a Facebook közösségi portálon. A bejegyzés szerint a kutató, aki májrákban szenvedett, hétfőn hunyt el észak-kaliforniai otthonában.
Shulgin a szintetikus hallucinogénekkel végzett kutatásairól volt ismert. Az 1970-es években saját magán próbálta ki a metiléndioxi-metamfetamin (MDMA) nevű pszichoaktív szert, amely aztán ecstasy néven került be a köztudatba.
Az MDMA általános hatásai közé tartozik az eufória, a meghittség, bizalom érzete és a lecsökkent szorongás, valamint az időérzék elvesztése. A szer drogként az 1990-es években vészesen terjedni kezdett a klubokban. A partidrogként ismert ecstasy sok tánc mellett extrém vízveszteséghez, a belső szervek károsodásához, a szív- és érrendszer összeomlásához vezethet, a tudomány azonban a mai napig nem vetette el annak lehetőségét, hogy az MDMA-t a gyógyításban is alkalmazzák.
Ki is próbálta a kotyvalékokat
Shulgin a Harvard Egyetemen tanult szerves kémiát. Szolgált a második világháborúban, majd a Berkeley Egyetemen szerzett PhD-t biokémiából. Pályája korai szakaszában a Dow Chemical Company munkatársa volt, a vállalatnak dolgozva fedezte fel a világ első biológiailag lebomló rovarirtóját – írta honlapján a BBC.
A pszichoaktív szerekkel való kísérletezést munkáján kívül végezte, találmányait magán, illetve barátai bevonásával tesztelte. 1965-ben eljött a Dow Chemical Companytől, egyetemeken kezdett tanítani. Elmondása szerint az 1960-as években több száz szert “kotyvasztott” és próbált ki.
David Nutt, a londoni Imperial College neuropszichofarmakológus szerint kevesebb fiatal halt volna meg az ecstasy és az ahhoz hasonló drogok miatt, ha a társadalom odafigyelt volna Shulginra, tanult volna eredményeiből, ahelyett, hogy megpróbálták elnyomni tudását és ötleteit.
