Verancsics Faustus püspök, politikus, író, filológus, történetíró, tervezőmérnök 1616-ban adta ki művét: Machinae Novae. Ebben szerepelt az első ejtőernyő, az első lánchíd leírása, de ő a mentőöv és a hordozható kötélhíd feltalálója is, de tervezett kocsikat, hajókat, szélturbinát, sajtoló- és zúzógépeket, ostromgépeket, markológépet – írja az MTI.
Luppis János tengerésztiszt az osztrák-magyar haditengerészet fregattkapitánya R. Whitehead angol feltalálóval közösen készítette el a mai fegyverekhez hasonló torpedóját. Sorozatgyártását 1868-ban kezdték meg, első harcszerű bevetése 1877-ben, a perui polgárháborúban történt, tömegesen először az orosz-japán háború tengeri ütközeteiben használták.
Mihály Dénes gépészmérnök volt a telehor atyja, amely több kilométeres távolságra közvetített állóképeket, azaz valójában képtávíró volt. Találmányát továbbfejlesztve azt, 1929-ben a berlin-witzlebeni rádióállomás – először a világon – mozgó televíziós közvetítést adott. Ő tekinthető a mai értelemben vett hangosfilm feltalálójának, mivel már 1922-ben jelentkezett egyik legjelentősebb találmányával, a “Projectophon”-nal, amellyel nemzetközi szinten is elismerést nyert a hangosfilm területén. 1930-ban pedig a “phonokerék” megalkotásával sikerült megoldania a kép és a hang szinkronját.
Szilvay Kornél gépészmérnök, tűzoltóezredes 1928. június 30-án szabadalmaztatta a Szilvay-féle tűzoltó berendezést, tűznek oltóporral vagy habbal való oltására. Selye János kanadai magyar orvosbiológus, kémikus pedig az első volt, aki először írta le a stressz fogalmát 1934-ben, majd kidolgozta a stressz-elméletet.
