Az idén is kékre világítják a Parlament kupoláját az Autisták Országos Szövetsége (AOSZ) kezdeményezésére szerdán, az autizmus világnapján. Az ország több mint 20 pontján tartanak rendezvényeket, a cél, hogy a figyelem az autizmusra, az autizmussal élők hétköznapjaira irányuljon. Az autizmus a becslések szerint világszerte 67 millió, Magyarországon pedig legalább mintegy 100 ezer embert érint – számol be az MTI.
Fotó: MTI/Mohai Balázs
Szociális, kommunikációs kognitív készségek minőségi fejlődési zavara az autizmus, amely az egész életen át tartó fogyatékos állapotot eredményezhet. Lehet igen súlyos, járulékos fogyatékosságokkal halmozott sérülés, illetve többé-kevésbé kompenzált – ritkán jól kompenzált – állapot. A súlyosan érintettek egész életen át teljes ellátásra, a jó képességűek egyénileg változó támogatásra szorulnak – olvasható az Autizmus Alapítvány és Kutatócsoport honlapján.
Különböző formáit egységes kórképként, egyénileg változó támogatásra szorulnak. Genetikusan erősen meghatározott, a családokban halmozódik. Az állapot leírása viszonylag késői volt, emiatt az ellátás megszervezése elmarad a többi fogyatékos területekétől, bár óriási fejlődésen ment át az utóbbi két évtizedben.
A zavarok és nehézségek többek között társaktól való elkülönülés vagy szokatlan közeledés, egyoldalú interakció. A beszéd hiánya, a beszéd szintjéhez képest gyenge beszédhasználat, kommunikáció vagy a nyelv szó szerinti értelmezése, furcsa tartalma, szokatlan hanghordozása. Ragaszkodás az állandósághoz, a megszokotthoz, repkedõ kézmozgás, lábujjhegyen járás és csökkent fájdalomérzés.
A gyermekek a legsúlyosabb tüneteket 2-5 éves koruk között mutatják. Közvetlen környezetükhöz való kapcsolatuk, alkalmazkodásuk ezután lényegesen javulhat, de az alapprobléma nem változik. Minden 100 típusos, szűk értelemben vett autizmussal élő gyermekből körülbelül öt válik önálló felnőtté. Jelentős fejlődést mutat 25-30 százalék, de támaszt, ellenőrzést igényel. A többiek súlyosan fogyatékosak és ellátásra szorulnak.
