Sürgősen cselekedni kell, mert ha nem csökken az üvegházhatású gázok kibocsátása, az éghajlat melegedésének hatásai kezelhetetlenné váló kockázatokkal, így élelmiszer- és ivóvízhiánnyal, a betegségek, a szegényég, az erőszak veszélyének súlyosbodásával járhatnak – áll az ENSZ Nobel-békedíjas Éghajlatváltozási Kormányközi Testülete (IPCC) hétfőn Jokohamában közzétett friss jelentésében.
A 32 fejezetből álló, 2610 oldalas dokumentum szerzői szerint a 21. századi időjárási katasztrófák – a gyilkos európai hőhullámok, az amerikai erdőtüzek, az ausztráliai szárazság, a halálos áldozatokat követelő áradások Afrikában és Ázsiában – rávilágítottak, mennyire sebezhetővé teszi az emberiséget a klímaváltozás.
A veszélyek súlyosbodhatnak, ha a hőmérséklet tovább növekszik – állapította meg a tanulmány, amelynek 49 oldalas összefoglalóját több mint száz ország kormánya egyhangúlag fogadta el. Az összefoglalóban, amelyet a világ politikai vezetőinek szántak, oldalanként több mint ötször fordul elő a “kockázat” szó.
A kockázatok között van kisebb és nagyobb, azonnali és jövőbeli, egyaránt sújtja a farmereket és a nagyvárosok lakóit. Egyes helyeken túl sok lesz a víz, máshol túl kevés. A jelentés kitér az élelmiszer-ellátásra és -árakra, egyes betegségek elterjedésére, a pénzügyi költségekre és a világ békéjére is.
Nagyobb a baj, mint gondolták?
A dolgok rosszabbul állnak, mint ahogy az IPCC 2007-es jelentése jósolta – mondta Szalimul Hak, a dokumentum egyik szerzője, a bangladesi Független Egyetem Klímaváltozási és Fejlődési Központjának kutatója. A hét évvel ezelőtti jelentés “magasnak” nevezte a kockázatot, a 2014-es “nagyon magasnak”.
A dokumentumot készítő tudósok azt jósolják, a legnagyobb veszélyek a szárazföld és az elsavasodó óceánok növényeire és állataira leselkednek. A klímaváltozás súlyosbítja azokat a problémákat, amelyekkel a társadalomnak jelenleg is számolnia kell: a szegénységet, a betegségeket, az erőszakot és a menekültek nagy számát.
Az éghajlat melegedése lassítani fogja a gazdasági növekedést és a mezőgazdasági termelés hatékonyságának növelését – írja a dokumentum. Ugyan a globális felmelegedés okozta problémák mindenkit érinteni fognak, az ártalmak nagysága nem lesz egyenlő, azokat sújtja majd inkább, akik kevésbé tehetősek. Növeli a szakadékot a gazdagok és a szegények, az egészségesek és a betegek, a fiatalok és az öregek, a férfiak és a nők között – mutatott rá Maarten van Aalst, a Vöröskereszt és a Vörös Félhold Társaságok Nemzetközi Szövetségének vezető tisztviselője.
A szerzők hozzátették: a jövendő éghajlati kockázatok megértésében és előre jelzésében vannak bizonytalanságok. A melegedés hatásairól szóló, immár ötödik jelentés kitér a Föld élővilágát veszélyeztető kockázatokra – köztük az Északi-sarkkör jegének olvadására -, ám a korábbi dokumentumokhoz képest sokkal nagyobb figyelmet szentel arra, hogy mit jelent ez az emberek számára.
Ha az üvegházhatású gázok kibocsátása tovább növekszik, 2100-ig további 3,5-4 Celsius-fokos melegedésre kell számítani. A cél ezzel szemben az, hogy a hőmérséklet növekedése ne haladja meg az 1,2 fokot. A jelentés szeptemberben kiadott első része azt valószínűsítette, hogy az 1950 óta folyó melegedést 95 százalékban inkább az emberi tevékenység okozta, nem a természetes ingadozás.
A jelentés harmadik és egyben utolsó fejezetét április 13-tól veszi górcső alá a testület Berlinben. A nemzetközi közösség ezzel a jövő évi ENSZ-csúcstalálkozó számára készíti elő azokat az irányelveket, amelyek alapján dönteni fognak az üvegházhatású gázok kibocsátásának korlátozásáról. A cél az 1997-es kiotói jegyzőkönyv utódjának kidolgozása. Az 1988-ban alakult, genfi központú ENSZ-szervezet, az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület klímavédelmi tevékenységét 2007-ben ismerték el Nobel-békedíjjal.
