A krokodilokról sok mindent el lehet mondani, de azt nem, hogy kecsesek lennének. Amikor a parton vonszolják magukat, vagy négy lábukra állva szögletes mozdulatokkal lökik előre hengeres testüket, mozgásuk a legkevésbé sem tűnik akrobatikusnak. Márpedig bizonyságot nyert, hogy ezek az ősi, robosztus hüllők bizony fára is másznak, ha úgy tartja kedvük.
Vlagyimir Dinyec, a Tenessee Egyetem kutatója és munkatársai három kontinensen, Afrikában, Ausztráliában és Észak-Amerikában korábbi tanulmányok és anekdoták alapján a krokodilok fára mászási szokásaira fókuszáltak. Összesen négy fajnál figyelték meg, hogy rendszerint víz fölé nyúló faágakra másztak fel rendszeresen.
Egyes fajok négy méter magasra is eljutottak és öt méterre merészkedtek ki a kiszemelt ágon. Érthető módon az állatok súlya és mérete határozza meg, hogy meddig merészkednek. Ha elég széles az alap, mechanikailag nincs nagy különbség egy meredek lejtő, vagy egy faág megmászása között. Mégis, a függőleges fatörzs legyőzése látványos eredmény egy krokodiltól, amely szemmel láthatóan nem erre lett teremtve – kommentálta Dinyec.
Fotó: Kristine Gingras, Tenessee Egyetem
A fán kuksoló állatok félénkek voltak, az ember közeledtére hamarabb a vízbe vetették magukat, mint ahogy tették volna ezt a parton. Ebből is következik, hogy nem a kényelemért, hanem kényszerből másznak. Hüllőkről lévén szó, a napfény segítségével melegítik testüket “üzemhőmérsékletre”, a sütkérezés életbevágó. A legtöbb fára mászó krokodilt ott figyelték meg, ahol a parton nagy volt a zsúfoltság, vagy nem volt alkalmas napozóhely. Egyes állatok azonban nem jöttek ettől zavarba, elkezdtek “felfelé terjeszkedni”. Óvatos viselkedésük azt mutatja, innen egyúttal könnyebben szemmel tarthatják vadászterületüket és a rájuk leselkedő veszélyt is hamarabb érzékelik.
Ugyancsak Dinyec és csapata bizonyította, hogy a krokodilok képesek az eszközhasználatra, amit eddig csak a majmok és az intelligens madarak, például a varjak sajátja. Az Amerikában megfigyelt aligátorok gallyakat gyűjtöttek, és a fejükön egyensúlyozták őket, míg a vízen lebegtek. Mindezt csak a márciustól júniusig, a környező madarak szaporodási időszakában: ezzel csalogatták a fészkükhöz anyagot kereső szárnyasokat olyan közel, hogy el tudják kapni őket.
