Amikor 2007-ben fellőtték a Nemzetközi Űrállomásra, Sheikh Muszaphar Shukor volt az első maláj és harmadik gyakorló muzulmán, aki feljutott az űrbe. S bár a 41 éves orvos számos kísérlettel próbálta kielégíteni tudományos kíváncsiságát, vallásos énjét megválaszolatlan kérdések kínozták.
Közismert, hogy a muzulmánoknak napjában ötször kell imádkozniuk, méghozzá Mekka irányába – földkörüli pályán azonban a város pozíciója folyton változik. Arról nem is beszélve, hogy az űrállomáson másfél óránként van napfelkelte és naplemente, vagyis szigorúan véve másra sem lenne ideje, csak imára.
Az ilyen és ehhez hasonló kérdések megválaszolása érdekében ült össze Malajzia Nemzeti Fatvatanácsa, és a 150 hittudós nem pihent, míg létre nem hozták a világ valószínűleg első vallási dokumentumát, amely irányt mutat az űrbéli vallásgyakorláshoz.
Eszerint a hívőnek elég elképzelnie a Kába-szentélyt, a napi ötszöri imához pedig a földi kilövés helyszínének időzónáját kell tartani. Mivel imádkozni csak tisztán lehet, a vízből viszont odafent nincs túl sok, a rituális tisztálkodás helyett elég egy nedves ronggyal megtörölközni.
Persze maradtak még megválaszolatlan kérdések, mint például az idő számítása: a muzulmán hónap a növekvő holddal kezdődik, azonban ez problémákhoz vezethet mondjuk a Marson, hiszen a vörös bolygónak egyből két égi kísérője is van.
