Nem utópia széllel, nappal, földhővel, biogázzal, vagyis az itthon elérhető megújuló energiaforrásokkal ellátni Magyarországot árammal és fűtéssel. Az Origo cikke bemutat két olyan elemzést, amelyek szerint a paksi bővítés helyett megérné lebontani az atomerőművet, igaz, ehhez vissza kell fognunk az energiafogyasztásunkat.
Az első forgatókönyv címe Progresszív energiaforradalom (PE): eszerint 2050-ben az energiaigényünk 75 százalékát megújulókból fedezzük. A második forgatókönyv címe Erre van előre! (EE), legfontosabb állítása pedig az, hogy energiaigényünk 100 százalékban fedezhető megújulókból, ráadásul már 2040-ben is. Az elsőt a Greenpeace szakértői, a másodikat az Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Karának (ELTE TTK) környezetföldrajzos tanárai és diákjai készítették. Mindkét írás központi eleme, hogy nemhogy a paksi bővítéssel nem számolnak, hanem magával az atomerőművel sem. Cserébe viszont 38 százalékkal (PE) vagy 50, sőt 73 százalékkal (EE) csökkentjük az energiafelhasználásunkat a hatékonyság növelésével és széles körű takarékoskodással.
A világ nem lehet csak fekete-fehér, szerintem megmaradhatna a két paksi blokkunk, hadd termeljék az energiát, persze amíg biztonságosan tudják. Az eszetlen bővítés helyett figyelembe kéne venni a EU-s célszámokat, majd megnézni, hogy a legsikeresebb gazdaságok melyik formáját választják az energiatermelésnek. Jól sejti, nem a nukleárisat.
Részlegesen lezárták pénteken az északnyugat-angliai Sellafield nukleárishulladék-feldolgozó üzemét, ahol a biztonsági berendezések megemelkedett radioaktív sugárzást mértek. A létesítmény szóvivője a BBC-nek hangsúlyozta, hogy a sugárzás “a normális szint felett” van ugyan, de messze nem olyan magas, amely már jelentősebb közbelépést igényelne. A szóvivő nem részletezte a megemelkedett sugárzás okát, közölte ugyanakkor, hogy a sellafieldi üzem egyelőre “csökkentett létszámú” személyzettel működik tovább.
A cég pénteki közleménye hangsúlyozta, hogy sem az alkalmazottakat, sem a lakosságot nem fenyegeti veszély. A telep az 1940-es évek végétől a brit önálló nukleáris ütőerő hasadóanyag-szükségletének előállítási központja volt, emellett 1956-ban itt állt üzembe a világ első, kereskedelmi célú áramtermelő atomerőműve – ezt 2003-ban leállították -, jelenleg pedig a használt nukleáris fűtőanyagok újrafeldolgozása és tárolása a létesítmény elsődleges tevékenysége.
energiainfo.hu
Komoly fejlesztésekkel akár háromszáz hazai vállalkozás alkalmassá tehető – a nemzeti fejlesztési tárca szerint – arra, hogy a tervezett paksi atomreaktor-építés beszállítója legyen. (A népszabadság már sejti, melyik az a kettő-három, amelyik biztosan alkalmas lesz.) A bedolgozói program pedig állítólag tízezer munkahelyet is teremthet.
|
Időben szólunk: Magyarországon több ezer kisebb-nagyobb cég foglalkozik – illetve megrendelés híján inkább csak foglalkozna – épületszigeteléssel, nyílászárók gyártásával, napkollektorok telepítésével, és ők már most készek lennének rá, hogy bekapcsolódjanak egy országos energiahatékonysági programba. Ráadásul a falszigetelés éppen abban a körben, azaz az alacsonyan képzett, vidéki munkavállalók számára tudna új állásokat biztosítani, ahol a legkilátástalanabb a helyzet, és ahová semmilyen paksi alvállalkozói lánc nem fog elérni soha. |
|
Február 17-én kapcsolódnak be Kecskemét tömegközlekedésébe a Mercedes legmodernebb technológiával készült hibrid meghajtású buszai – közölte Zombor Gábor (Fidesz-KDNP), a város polgármestere keddi sajtótájékoztatóján.
 |
Az európai uniós támogatással megvásárolt járművek négy vonalon kapcsolódnak be a közlekedésbe. Az önkormányzat megvásárolt egy 3 hektáros telket, amelyen közel egymilliárd forintból 54 busz befogadására alkalmas telephely épül. A telephely tervdokumentációjának elkészítése nettó 19,6 millió forintba kerül, az engedélyezési eljárás február végéig befejeződik. A tervek szerint, az év közepére mind a 25 busz üzembe áll. A projekt 5,9 milliárd forint uniós és hazai támogatásban részesült. Mintegy 4,2 milliárd forintba kerülnek az új autóbuszok, a fennmaradó összeg pedig a telephely kialakítására, intelligens utastájékoztató-rendszer kiépítésére nyújt fedezetet. A szükséges önerő alig öt százalék, így Kecskemét városnak a buszok egyenként alig 8 millió forintjába kerülnek. |
Tetszett a cikk? Olvassa el ezeket is:
Greenpeace-aktivisták ma reggel óriási atomjellé változtatták a budapesti Clark Ádám teret
