A New York állambeli Rensselear Polytechnic Institute nevű felsőoktatási intézmény Laurie Leshin vezette kutatócsoportja szerint a víz kétszázalékos arányban van jelen a marsi talajban, amelyben említésre méltó mennyiségben szén-dioxidot, oxigént és kénvegyületeket is azonosított a vörös bolygón szolgálatot teljesítő rover.
Laurie Leshin szerint a felfedezés nem csak tudományos szempontból fontos. “Most már tudjuk, hogy bőséges és könnyen hozzáférhető víznek kell lennie a Marson. Amikor embert küldünk oda, bárhol gyűjthetnek talajt a bolygó felszínéről, csak fel kell melegíteniük, és máris lesz vizük” – fogalmazott.
Nem ez volt az első vízre utaló jel
“A Marsnak van egyfajta globális rétege, egy olyan réteg, amely a felszíni talajból áll, és a gyakori porviharoknak köszönhetően kavarog, majd szétoszlik” – magyarázta Leshin. Egy adag ebből az anyagból olyan, mint egy mikroszkopikus marskőzet-gyűjtemény. Ha az ember sok szemcsét vegyít, vélhetően pontos képet kap a jellegzetes Mars-kéregről. Bárhol is vizsgáljuk, az egész bolygóról tudunk meg valamit” – tette hozzá.
A víz jelenlétére egy Curiosity által szolgáltatott másik forrásból, mégpedig a rover által begyűjtött első kőből is következtet egy másik tudóscsoport. Tanulmányuk szintén a Science hasábjain jelent meg, és arról árulkodik, hogy a kő különbözött minden korábban ismert marsi kőtől. A piramis alakú vulkanikus kőzet – amely a Jake M nevet kapta – úgynevezett mugearit. Ez a vulkáni kő a Földön akkor keletkezik, ha víz van mélyen a felszín alatt.
Az Oregoni Állami Egyetem kutatói szerint a kő bár nem sziklaszilárd jele a víz jelenlétének a Mars felszíne alatt, mindenképp fontos információkkal szolgál arról, hogy a bolygó belseje különböző összetételű régiókból áll. “Talán a Mars soha nem elegyedett el úgy, mint a Föld a lemeztektonika és más folyamatok révén” – vélekedtek.
