Tudomány

TBC-s volt a magyar múmia

múmia kislány (múmia kislány)
múmia kislány (múmia kislány)

Tüdőbaj végzett a 28 éves Hausmann Teréziával 1797 karácsonyán.

A lány természetes úton mumifikálódott testére 1994-ben találtak rá további 265 múmia társaságában egy váci kriptában. Brit és magyar kutatóknak egy tüdőből vett minta alapján sikerült megerősíteniük, hogy tuberkolózisban vesztette életét.

A mintában ugyanis meglelték a baktérium feltűnően jó állapotban megmaradt DNS-ét. Ez alapján arra is fény derült, hogy a fiatal nőt két különböző baktériumtörzs támadta meg. Az eredmény azért fontos, mert ha a kutatók tanulmányozni tudják a mikrobák fejlődését és terjedését, eredményesebben vehetik fel a harcot a kórokozókkal napjainkban. A tüdőbaj ugyanis még modern korunkban is milliók halálát okozza évről évre.


Fotó: Manek Attila

A váci Fehérek templomában fellelt 264 múmia harmadával is a tüdőbaj végzett. A török kiűzése után a város főterén megtelepedő Domonkos rendieket ruhájuk színe alapján a köznyelv fehér barátoknak, templomukat pedig a Fehérek templomának nevezte. A templomot 1713-ban szentelték fel, a fellelt bizonyítékok szerint a kriptában fekvő személyek 1731 és 1838 között hunytak el – olvasható a Magyar Természettudományi Múzeum honlapján.

Az altemplom két kriptájába Vác tehetősebb családjai és egyházi személyiségei temetkeztek, a festett, díszített koporsókat sorokba rendezték, és egymásra helyezték. A templomot gyakran látogatták az elhunytak hozzátartozói. A lejáratot 1838-ban befalazták, és létezése is fokozatosan homályba veszett.

Amikor azonban 1994–1995-ben hozzákezdtek a templom felújításához, a befalazott kriptákból 264, koporsóba temetett, természetes úton mumifikálódott egyén maradványai kerültek elő. Néhány jó megtartású múmián boncolás nyomai láthatók, ami bizonyítékul szolgál a XVIII. századi boncorvosi gyakorlatra.

A mumifikálódás oka a kripták alacsony, a külső körülményektől függetlenül 10 Celsius-fok körüli hőmérsékletének, alacsony páratartalmának és a gyenge, de állandó szellőzésnek köszönhető. A koporsókat egymásra tették, ami ugyancsak fontos szerepet játszott a sajátos mikroklíma kialakításában. Mivel a nedvesség nagy része a talajból ered, a magasabban fekvő koporsók kevésbé voltak kitéve a nedvesedés hatásának, és így jobban konzerválódhattak.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik