Nemcsak a növekvő népesség, hanem folyamatosan bővülő igényeink miatt is egyre több és több energiára van szükségünk. Véges készleteink csak ideig-óráig tudják biztosítani a többlettermelést, ezért a kutatók figyelme egyre inkább a megújuló energiaforrások és az energiahatékonyság növelése felé fordul. A jövő a szél- és a napenergiáé, valamint az alacsony energiafogyasztású gépeké.
A világ globális energiaigénye 2050-re több mint 50 százalékkal növekszik, ezen belül az elektromos energia iránti kereslet a duplájára fog emelkedni – jósolja a BASF. Ezen segíthetnek például az új, olcsó napelemek. A cél olyan könnyű, áttetsző és rugalmas napelemek kifejlesztése, amelyek képesek a beeső fény minimum 15 százalékát elektromos energiává alakítani. Élettartamuk meghaladja majd a tíz évet, és lényegesen költséghatékonyabbak, mint a mostani szilíciumalapú rendszerek.
Nagy mennyiségű földgázt lehet nagyon kis helyen, például gépjárművek üzemanyagtartályában tárolni az úgynevezett MOF (metal organic framework) anyagok segítségével. A speciális porózus anyagok rendkívül nagy belső felülettel rendelkeznek, egy grammnyi por felszíne több mint 10 ezer négyzetméter. A technológia segítségével a környezetbarátabb gázüzemű autók egy tankolással nagyobb távolságot tehetnek meg.
Energiahatékonyabbá, csendesebbé válnak a hűtők és légkondicionálók, és még gáz hűtőközeget sem igényelnek a magnetokalorikus anyagoknak köszönhetően. Ezek ugyanis mágneses tér hatására felmelegszenek, viszont ebből kikerülve ismét lehűlnek. Nagy megtakarítási potenciál rejlik a magas hőmérsékletű szupravezetőkben is, amelyek az elektromos energiát gyakorlatilag veszteség nélkül továbbítják.
