Február 15-én az Urál-hegység déli részét egy, a hirosimai atombombánál hússzor erősebb természeti jelenség rázta meg. A lökéshullámok ereje majdnem 1200 személyi sérülést okozott, de háromezer többlakásos épület, 34 kórház és rendelőintézet, valamint körülbelül 360 gyermekintézmény ablakait is betörte.
A kolumbiai Antioquiai Egyetem két kutatója úgy véli, rájött arra, az univerzum mely szegletéből érkezett az amúgy “csak” 15 méter átmérőjű szikla. Számításaikhoz nemcsak a Meteosat-9 meteorológiai műhold adatait, hanem a számos amatőr felvételt is figyelembe vették.
“Becsléseink szerint a cseljabinszki meteorit akkor kezdett izzani, mikor az atmoszféra 32-47 kilométeres magasságába ért. […] Elemzésünk alapján a test sebessége (a Földhöz képest) elérte a másodpercenkénti 13-19 kilométert, amely tartalmazza más kutatók 18km/s-os megállapítását.“
A bizonyítékok – helyszín, sebesség, magasság és egyebek – összegzése után úgy gondolják, hogy az oroszországi meteorit (majdnem) biztos, hogy az Apollo osztályú aszteroidák egyike volt. E földközeli égitestek családjából ötezernél is több darab ismert, s tekintettel arra, hogy a legnagyobb átmérője 10 kilométeres, a cseljabinszki 15 méteres meteorittal még jól is jártunk.
(Forrás: Zuluaga-Ferrin/arXiv)
