Tizenkilenc kattintással összekapcsolható bármely két oldal az interneten – állítja Barabási Albert-László magyar fizikus, hálózatkutató, a bostoni Északkeleti Egyetem és a Harvard Egyetem professzora, az MTA külső tagja, aki kutatási eredményeit a Philosophical Transactions of Royal Society című szakfolyóirat hétfőn megjelent számában ismertette.
Az oldalunknak néhány éve interjút adó fizikus vizsgálatához létrehozta a világháló szimulált modelljét, hogy jobban megértse az internetes hálózat szerkezetét. Abból indult ki, hogy a web jelenleg 14 milliárd oldalból áll, de az azokon megjelenített fájlokkal, fotókkal és videókkal együtt az internetes dokumentumok száma durván egybillióra tehető.
Felfedezte azt is, hogy zömük meglehetősen lazán, esetlegesen kapcsolódik egymáshoz, talán csak néhány más oldalhoz vagy dokumentumhoz köthető. Csakhogy a világhálón szintén léteznek olyan szoros és kiterjedt kapcsolati rendszert teremtő csomópontok – keresőmotorok, aggregátorok, közösségi hálózatok, listák -, amelyek “Kevin Baconként” szolgálnak a weben. Felhasználásukkal bármely oldalról el lehet navigálni bármely másik oldalra, és ehhez legfeljebb tizenkilenc kattintás szükséges – állapította meg Barabási.
(Kevin Bacon ismert amerikai filmsztár. A róla elnevezett hálózati játék lényege, hogy bármely – élő vagy halott – hollywoodi színész legfeljebb hat lépésben összeköthető vele – ez a Kevin Bacon-szám. A koncepciót kitágítva fejlesztették ki azt az elméletet, amelynek értelmében az ismeretségi körök révén kapcsolat teremthető bármely két ember között a Földön mindössze hat szint felhasználásával.
Azaz hasonló eredményre jutottak, mint Karinthy Frigyes, akinek elgondolása a zsugorodó világról közismert: a bármely két ember közötti legfeljebb hat kézfogásnyi távolság hipotézisét még a Facebook is segített letesztelni.)
A háló Achillesz-sarka
A magyar fizikus szerint a web nem találomra egymásba kapcsolódó háló, hanem különböző “szervezeti témák” – köztük országok, régiók, tárgykörök – láncszerűen egymáshoz kötődő hierarchiája. A webes “kis világot” az ember természetéből vezeti le: abból a tulajdonságából, hogy igyekszik csoportokba szerveződni, legyen szó valós vagy virtuális világról.
Barabási rájött arra is, hogy mindegy, mekkorává bővül a világháló, a kapcsolati rendszer érvényben fog maradni. Számításait is úgy végezte, hogy különböző szinteken vizsgálta az összefüggési viszonyokat: először csak a web parányi szeletét vette górcső alá, majd kiterjesztette a világháló teljes, egybillió dokumentumot felölelő egészére.
Szerkezeti koncepciója azonban súlyos kiberbiztonsági kockázatokat is felvet. Mint maga is hangsúlyozta, ha a viszonylag kis számú, az elszigetelt oldalakat összekötő alapvető csomópontok közül néhányat – például a Google-t vagy a Facebookot – hackerek kiiktatják vagy megbénítják, lehetetlenné válhat az oldalak közötti mozgás, nem lehet majd eljutni egyik internetes helyről a másikra, aminek eredményeként az egész rendszer összeomolhat.
“Ez a háló Achillesz-sarka” – szögezte le Barabási.
