Az első a Mars Express adatai alapján összeállított ásványi térkép júniusi megjelenése. Ez első hallásra talán nem tűnik túl lenyűgözőnek, azonban két okból is érdekes: a készülő atlasz egyrészről a vörös bolygó egészéről tartalmaz adatokat, másrészről a tudósok különös hangsúlyt fektetnek a legizgalmasabb kérdésre, a hidrátok jelenlétére és eloszlására. Ebből ugyanis számos következtetést le lehet vonni a Mars vizes múltjával kapcsolatban.
Ha már a Marsnál járunk, az ESA második célkitűzése az előbbi adatokat begyűjtő Mars Express űrszondát egy esetlegesen szuicid küldetésre küldeni. Az eszköznek ugyanis idén lehetősége lesz – pályája kisebb módosítása után – rekordközelségbe kerülnie a Mars azon holdjához, amelyre az oroszok külön űrszondát küldtek volna. S bár a mindössze 58 kilométeres távolság egyedi információkkal szolgálhat a Phoboszról, fennáll annak a veszélye, hogy a Mars Express nemcsak megnézi, hanem “meg is érinti” a felszínt.
Az űrügynökség harmadik – és szerintünk legizgalmasabb – célja a Venus Express űrszondát “megfürdetni” a Vénusz légkörében. A 2006 óta szolgálatot teljesítő űrszondát azért küldenék sokkal alacsonyabb pályára, hogy a levegőfékezés névre hallgató manőverről szerezzenek újabb ismereteket. Ennek gyakorlati eredménye a könnyebb és olcsóbb űrjárművek előállítása lehet.
