A mindössze 7 mikrométer átmérőjű szénszál nagyjából százszor vékonyabb azoknál az elektródáknál, melyekkel általában állatok agyát szokták vizsgálni.
Annyira vékony, hogy lehetőség van arra, hogy az elektródát fehérjékkel vonják be, így az ember szervezete nem próbálná meg azonnal kilökni. A hasonló elven működő, jelenleg már elérhető technológiának ugyanis épp ez volt eddig a legnagyobb problémája: a hegszövetek kialakulása miatt alkalmazása lehetetlen volt hosszabb távon.
S bár a közeljövőben nem várható, hogy ténylegesen számítógépeket kössünk rá az agyunkra, a kutatók szerint a mikroméretű elektróda éppen megfelelő arra, hogy az ember például egy bionikus végtagot úgy irányítson, mintha a sajátja lenne.
