A rover Chemistry and Camera (ChemCam, Kémia és Kamera) névre hallgató rendszere harmincszor lőtte ki tíz másodperc alatt a lézerét a Coronation (Koronázás) névre keresztelt kőre. Minden egyes kilövés milliónál is több watt teljesítményű – igaz, csupán öt nanomásodpercig tart. Ez az energia a marsi kő felszínét ionizált, fénylő plazmává alakítja, így a NASA tudósai képesek megállapítani az objektum kémiai felépítését.
Az összeállítás a Curiosity NavCam és ChemCam kameráival készült. (Forrás: NASA)
S bár a lézer első kilövését csupán célba lövésnek szánták, a kísérlet olyan jól sikerült, a rover annyi adatot közvetített, hogy az még a rendszer kifejlesztőit is meglepte. Sylvester Maurice, a ChemCam projekt egyik vezető tudósa szerint a nyert adatok minősége, a jel-zaj arány minden reményüket felülmúlta.
A ChemCam kifejlesztése amerikai és francia űrtudósok nyolc évébe került, az általa használt „lézer-indukált spektroszkópia” pedig nemcsak a Curiosityn újdonság, hanem az űrkutatásban úgy általában is. A módszert eddig a Földön használták, extrém körülmények között, például atomerőművekben vagy mélytengeri helyszíneken.
