Az építmény már 1700 évvel ezelőtt is tökéletesen szűrte, és ülepítőberendezéssel tisztította az ivóvizet csaknem nyolcvanezer ember számára. Számos gyűjtőmedence, csatorna és egy vezérlőközpont gondoskodott arról, hogy az esőzések után az értékes folyadékot szétosszák a tárolókba, hogy aztán később lecsapolják azokat. A régészek egy többszintű, zsilipekkel ellátott hatalmas gátat is találtak. Ez a maják területének legnagyobb ismert hidraulikus építménye.
“A maják olyan ügyesen építették meg a vízrendszert, hogy több mint ezer éven át kiszolgálta a régió egyre növekvő népességének igényeit. A tározókból, vezetékekből és gátakból álló rendszer lehetővé tette a majáknak, hogy egész évben ellássák a lakosságot az esős időszakban gyűjtött vízzel” – olvasható a Vernon Scarborough, a Cincinatti Egyetemi munkatársa és kollégái által írt tanulmányban.
Tikal városa
A régészek szerint az újonnan felfedezett “palotát” a klasszikus maja időszakban, időszámításunk szerint 250 körül építették. Az építmény 80 méter hosszú, tíz méter magas és több mint 14 ezer köbméter építőanyagot foglal magába.
A gát arra szolgált, hogy felfogja a Tikal belvárosának kockaköves padlóján elfolyó vizet. A töltés egy hatalmas gyűjtőmedencéhez kapcsolódik, amely csaknem 75 ezer köbméter víz tárolására képes – ez a mennyiség 25 olimpiai úszómedencét töltene meg.
Az ivóvíz tisztításához a maják több gyűjtőmedence kivezetésénél az uszadék és homok szűrésére ülepítőmedencéket alakítottak ki. Az organikus szennyeződéseket is eltávolították: kukoricadarát kevertek a vízbe és erjedni hagyták, az ártatlan baktériumok pedig felbontották az organikus anyagokat.
Bár a klasszikus maja korszakban Guatemala déli részén a mainál tízszer többen, mintegy ötmillióan éltek, a maják a legegyszerűbb eszközöket használták, hogy környezetüket céljaiknak megfelelően átalakítsák, a rendelkezésre álló forrásokat kevésbé zsákmányolták ki. A szakértők reményei szerint a maja konstrukció megismerése sokat segíthet a trópusi országok vízgazdálkodásának fenntarthatóvá formálásában.
