A dinoszauruszok csontjai ugyanis gyakran tartalmaznak növekedési “gyűrűket”, pontosabban vonalakat – Lines of Arrested Growth, LAG -, melyek a lassú és gyors növekedési periódusok eredményei. Számos esetben a növekedési “gyűrűk” segítségével számítják ki az őshüllők korát.
A kutatók korábban a LAG-eket egyértelműen a hidegvérűséggel azonosították, abból indulva ki, hogy a melegvérű állatok, amelyek képesek állandó testhőmérsékletet biztosítani és nem függnek a kedvező vagy kedvezőtlen külső feltételektől, folyamatosan növekednek.
A spanyol és norvég kutatók 41 melegvérű, vadon élő kérődző lábcsontjainak szerkezetét vizsgálták, olyanokét, mint az antilop, a szarvas vagy a zsiráf. Az adatokat összevetették a szezonális hőmérséklettel, csapadékmennyiséggel, az állatok hőmérsékletével és nyugalmi anyagcseréjével.
A tudósoknak sikerült kimutatniuk az “évgyűrűket”, azt, hogy a melegvérű állatokra is jellemző a gyors és a lassú növekedés fázisa; az utóbbi a kedvezőtlen évszak hosszától függ. Az “évgyűrűk” hasonlatosak voltak a dinoszauruszok LAG-jeihez, vagyis a kérődzőkhöz hasonlatosan azok is melegvérűek lehettek.
“Összevetve ezeket a szöveteket a dinoszauruszok szöveteivel, láthatjuk a hasonlóságot. Az emlősök és madarak csontozatában soha senki nem kereste az ‘évgyűrűket’. Ideje felülvizsgálni a dinoszauruszokkal kapcsolatos nézeteket” – hangsúlyozta Meike Köhler, a Barcelonai Autonóm Egyetem kutatója.
