A tokiói Nemzeti Sarkkutató Intézet munkatársa, Vatanabe Juki elmondása szerint ezzel az eredménnyel méretéhez képest az óceánok leglassabb halának számít. A japán szakember a Norvégiai Sarkkutató Intézet kutatóival együttműködve a Norvégiához tartozó sarkvidéki Svarlbard szigetcsoport körüli vizekben jelölt meg adatrögzítőkkel cápákat, hogy segítsen fényt deríteni arra, mi pusztítja az ott élő borjúfókákat.
Farokúszójának egyetlen csapása hét másodpercig tart.
Sokáig úgy gondolták, hogy a közismerten lassú grönlandi cápa csak fókatetemekkel táplálkozik, de a kutatók bizonyítékot találtak arra vonatkozóan, hogy élő fókákat is elejt. Az adatrögzítős vizsgálatból kiderült, hogy míg a fókák átlagsebessége 3,7 km/h, a cápák még “sprintelve” is csak közel két kilométert tudnak megtenni óránként, ami minden bizonnyal kevés az úszó fóka elejtéséhez. A sarkvidéki fókák azonban a vízben alszanak, hogy biztonságban legyenek a jegesmedvék elől – így viszont könnyű prédává válnak a lopakodó cápáknak.
A kutatók feltételezése szerint a lassú mozgásnak az átlagosan 2 Celsius-fokos víz az oka, ugyanis a testhőmérséklet fenntartása ebben a közegben rengeteg energiát emészt fel, luxus lenne azt gyorsabb mozgásra “pazarolni”. Ráadásul a grönlandi cápáknak nem is kell tökéletes harapást ejteniük áldozatukon, ugyanis szívó hatást is képesek kifejteni annak érdekében, hogy az ne tudjon elmenekülni.
A jövőben a kutatók víz alatti kamerákkal azt is szeretnék megfigyelni, milyen a világ talán leglassabb üldözési jelenete.
