Az utóbbi években már többször is érzékeltük a jeleit, sőt, egyszer már azt hittük, hogy el is kaptuk. S bár a mostani bejelentés egyenesen az Európai Nukleáris Kutatási Szervezet főigazgatójától, Rolf-Dieter Heuertől származik, némi kételkedéssel fogadjuk, hiszen a tudósoktól a tavalyi év végére is kaptunk már ilyen ígéretet.
Persze a történethez hozzátartozik, hogy a 2008-ban üzembe helyezett nagy hadronütköztetőt 2012 végéig működtetik, majd 20 hónapra leállítják, vagyis az európai atomkutatók szempontjából záros a határidő. A bő másfél éves leállás során a 4-4 teraelektronvolt energiával ütköztetett, egymással szemben haladó protonnyalábok energiáját 6,5-6,5 TeV-osra kívánják növelni. A végső cél a nyalábonkénti 7-7 teraelektronvolt (14 TeV).
Bár kezd kifutni az időből, a CERN csak akkor jelenti be a Higgs-bozon felfedezését, ha azt sziklaszilárdan alátámasztják a kísérleti eredmények: a hibahatár csupán egy a hárommillióhoz. Amennyiben bebizonyosodik, hogy az “isteni” részecske valóban létezik, további kísérletek során határozzák meg tulajdonságait.
A Higgs-bozon vagy más néven Higgs-részecske felfedezése a nagy hadronütköztető kísérleteinek egyik fő tudományos célja.
A részecske létezése elengedhetetlen a többi részecske tömegének magyarázatához, és az úgynevezett fizikai standardmodell igazolásához. Éppen ezért a Higgs-bozon a kísérleti fizika Szent Grálja, általa írhatjuk le a látható világot.
