A Közép-Európában és Németországban fellelt, több mint háromszáz csontvázak stroncium-izotópos elemzése azt mutatta, hogy a korabeli földművesek nem egyformán jutottak földhöz. A fa kivájásához használt jellegzetes kőbárdokkal együtt eltemetett férfiak csontvázában kisebb volt az izotópok változatossága, mint a bárdok nélkül eltemetett férfiak csontvázában. Ez arra utal, hogy a bárddal eltemetett férfiak közelebbi és vélhetően jobb földekhez jutottak.
A Cardiffi Egyetem professzora, Alasdair Whittle által vezetett csoport megállapította azt is, hogy a korai neolitikumban a nők nagyobb eséllyel érkeztek azon területen kívülről, ahol később megtalálták maradványaikat, vagyis valószínűleg házasodáskor a nők költöztek a férfiak lakóhelyére.
Az eredmények módosíthatják a neolit kori népesség terjeszkedéséről alkotott modellt, mert a nemi alapú mobilitási minták és a társadalmi státuszbeli különbségek növekedése alapvető fontosságú elem.
