Legutóbbi becslések szerint a közvilágítás évi átlagban 6 százalékkal nő a világban, egyebek mellett a gyors urbanizáció következtében. Ugyan a biológusok tudják, hogy a közvilágítás jelentős hatást gyakorol a különböző életformákra (növényekre, rovarokra, éjszakai életmódú emlősökre, stb.), a szervezetükre és egyéni magatartásformáikra, azonban eddig egyetlen tanulmány sem vizsgálta azokat a változásokat, amelyeket a fajok szerveződésében és a közösségeik összetételében előidéz.
2011 augusztusában amikor hemzsegnek a rovarok, három napon és három éjszakán át Thomas Davies, a nagy-britanniai Exeteri Egyetem munkatársa és csapata rovarcsapdákat állítottak fel a Cornwall csücskén fekvő Helston városkában, közvetlenül az egymástól 35 méterre álló lámpák alatt, illetve közöttük.
Összesen 60 fajhoz tartozó 1194 rovart fogtak. Az éjszaka és a nappal elfogott lepkék esetében egyaránt több rovar volt a fényforrás közelében.
A lámpák alatti rovarok összetétele jelentősen különbözött a távolabb lévőkétől. A kutatók szerint ez annyit jelent, hogy a közvilágításnak tartós befolyása van a rovarközösségek összetételére, “jóval több annál az egyszerű ténynél, hogy az élénk fény éjszaka odavonz egyes rovarokat, amelyek nappal ismét szétrepültnek”.
Ötfajta rovarból volt sokkal több a lámpák által megvilágított övezetekben, közöttük kaszáspókok, hangyák, futrinkák és pincebogarak.
A közvilágítástól távolabb tartózkodó rovarokhoz képest a lámpák alatt talált rovarok között a húsevő csoporthoz tartozó egyedek voltak a legnagyobb számban: a rabló rovarok és a dögevők. A szerzők arra figyelmeztetnek, hogy ez a rovarok közötti egyensúlyhiány lavinaszerűen alakulhat, és a tápláléklánc révén egy egész ökoszisztéma módosulásával járhat. Az új típusú, halogénes és LED-es lámpák tovább növelhetik a közvilágítás káros hatását a környezetére, mert sokkal szélesebb skálán bocsátanak ki olyan hullámokat, amelyekre ezek a szervezetek érzékenyek.
