A kutatásban spanyol, francia és amerikai kutatók vettek részt, akik az Araba-tartományi Természettudományi Múzeum borostyángyűjteményét vizsgálták.
Több eddig ismeretlen növényi és állati faj egyedeit, többségükben rovarokat fedeztek fel. Két borostyándarabka a rojtosszárnyúak vagy tripszek – Thysanoptera – hat egyedét tartalmazta, ezek egy eddig ismeretlen nem – Gymnopollisthrips – két új faját képviselték – olvasható a LiveScience hírportálon.
A Gymnospollisthrips beporzó rovar rekonstrukciója (Fotó: IGME)
A borostyánokat megvizsgálták a grenoble-i Európai Szinkrotronsugárzási Központban. A szinkrotron röntgentomográfia alkotta háromdimenziós felvételek megmutatták, hogy a parányi, mindössze 2 milliméter hosszú rovarok testén mindenütt pollenszemcsék vannak. A tudósok szerint a pollenszemcsék páfrányfenyőtől származnak.
“A közvetlen beporzás legkorábbi ismert példájával van dolgunk, az egyetlennel, amely a dinoszauruszok korából származik. Az adott korban jelentek meg a virágos, avagy magvas növények, amelyek fokozatosan kezdték kiszorítani a tűlevelűeket. A virágos növények és a beporzásukat végző rovarok együttes kifejlődése hatalmas evolúciós sikertörténet” – hangsúlyozta Carmen Soriano, aki az Európai Szinkrotronsugárzási Központban irányította a röntgentomográfiai vizsgálatokat.
A nemzetközi kutatócsoport az amerikai Nemzeti Tudományos Akadémia folyóiratában, a PNAS – Proceedings of the National Academy of Sciences – legújabb számában tette közzé tanulmányát.
