Hollók
Ha a hollókra gondolunk, általában hamarabb eszünkbe jutnak Edgar Allen Poe horrortörténetei, mint az a tény, hogy ezek az állatok rendkívüli adottságokkal rendelkeznek. Skóciai és kanadai tudósok kimutatták, hogy a hollók oly mértékben tudják használni logikai képességüket és ezáltal észlelni a környezetüket, amelyet még az emberszabású majmok sem ismernek.
Delfinek
A Discovery News jelentése szerint a delfinek teljes agykapacitásukat, vagyis mindkét agyféltekéjüket használják, továbbá agyuk szerkezetileg összetettebb, mint az emberé. Lori Marino delfinkutató szerint ha az emberi intelligenciával kapcsolatos szabványok szerint vizsgálódunk, akkor megállapíthatjuk, hogy a delfinek agya fogékonyság tekintetében nagyon közel áll az emberi agyhoz.
Patkányok
Bár a patkányokat a betegségek terjesztőiként tartják számon, rossz hírnevük ellenére kifejezetten intelligens állatok. A Guelph-i Egyetem legújabb kutatásai szerint a patkányok kitűnő emlékezőtehetséggel és kommunikációs képességgel rendelkeznek. Emellett nagyobb aktivitás fedezhető fel agyuk hippocampusnak nevezett területén, ott, ahol a patkányok érzékszerveitől érkező információk jelentős része rögzül.
Malacok
Feltételezhetően a sertések a legokosabb háziállatok a világon. A New York Times jelentése szerint a sertések meg tudják találni azt a táplálékot, amelyet csak egy tükörből látnak, és képesek arra is, hogy más állatokat félrevezessenek annak érdekében, hogy ők többet ehessenek. Gyorsan jegyeznek meg dolgokat, ami azt is jelenti, különböző trükkök oktatásával tehetjük teljesebbé házi malacaink életét.
Bonobók
A csimpánz közeli rokona, amelyet a különösen veszélyeztetett fajok között tartanak számon, szintén a legintelligensebb állatok közé tartozik. Más emberszabású majmokhoz hasonlóan a bonobók képesek jelnyelvvel és szimbólumokkal kommunikálni. A National Geographic írt már Kanziról, a bonobóról, aki például jelnyelvtábláját használja arra, hogy megfigyelőivel kommunikáljon, és már kifejlesztett egy saját, szimbólumokból álló ábécét is, amivel kifejezésre tudja juttatni gondolatait.
Mókusok
Bárki, aki látott már mókusokat sötét utcákat átszelni éjjel, elgondolkodhatott azon, vajon azok nem félnek-e a sötétben. Kiderült, a mókusok hiába félnek, ha észlelik, hogy táplálék van az út másik oldalán, nem érdekli őket a veszély. A Science Daily kutatása szerint a kis állatok agya rendkívül fogékony, és társaiktól is gyorsan elsajátítanak dolgokat, mint például az étellopás tudományát.
Elefántok
Az elefántok eleganciájukról és intelligenciájukról híresek. A szárazföldi állatok közül – a főemlősöket leszámítva – csak az elefántok képesek a hangutánzásra, amely feltehetőleg az egymás közötti kapcsolatok erősítésére szolgál – mutatott rá a Nature Institute. A hangutánzáson kívül nagyon könnyű nekik megtanítani, hogyan használják képességeiket.
Tehenek
A békés állatokként elhíresült teheneknek látszólag a legnagyobb gondjuk a kérődzés. Tudósok azonban kiderítették, ezek az állatok gazdag és összetett érzelmi életet élnek: az emberekhez hasonlóan vannak barátaik és ellenségeik is. Ezenkívül képesek erős érzelmek megélésére is. „Ilyen érzelem a fájdalom, a félelem, sőt a szorongás is – vagyis a tehenek aggódnak a jövő iránt”- nyilatkozták tudósok a Times magazinnak.
Méhek
A méhek kapcsán a kutatók a mesterséges intelligencia egy izgalmas kutatási területével, a raj-intelligenciával foglalkoznak. A méheket tanulmányozva megállapították, hogy az egyes egyedek nem figyelnek különösebben egymásra, de egy komplett méhrajnál már más a helyzet: ebben az esetben a kollektív viselkedésformák előtérbe kerülnek.
