Ha az X-Men Farkasa hal lenne, zebrahal lenne
Forrás: Wikipédia
Ha lehetne, a legtöbben az öngyógyítás szuperképességét választanák – valószínűleg épp azért, mert az ember igencsak korlátozott mértékben képes sérült szervei és végtagjai regenerációjára.
Ezzel szemben a halak és kétéltűek meglepő képességekkel rendelkeznek ezen a téren – talán a leglátványosabb példa erre az axolotl, de a zebrahal is a regeneráció mestere: nemcsak uszonyait, hanem szívizmát, látóidegét és gerincvelőjét is képes pótolni.
A Konstanzi Egyetem kutatói a farokúszó csonkításával kísérleteztek, mivel az nem létfontosságú szerv. A kurtítást követően egy több sejtrétegből álló szövet kezdte lezárni a sebet, ezzel egy időben pedig a csonk sejtjei elvesztették addig jellemző tulajdonságaikat, és gyorsan osztódó, új szövetet létrehozó sejtcsoportot alkottak, az úgynevezett blasztémát.
Ehhez a folyamathoz – mint azt a kutatók kimutatták – retinsav szükséges. Ez az A vitaminból előállított molekula olyan géneket kapcsol be, amelyek fontosak az új szövet képződése szempontjából. A retinsav mesterségesen megnövelt koncentrációja fokozza a sejtosztódás ütemét a blasztémában: mihelyt genetikai változtatással átmenetileg meggátolták a halakat a retinsav termelésében, blasztéma sem képződött. Sőt retinsav nélkül a már újraképződött uszonyrészekben kialakult blasztéma is elhalt.
Alapesetben a sejtek túlzott mértékű elburjánzását – mint a rák esetében is – meg kell akadályoznia a szervezetnek. A retinsav azonban aktivál egy gént, amely a gyors ütemben szaporodó sejteket megóvja a pusztulástól: ezzel biztosítják a blasztéma sejtjei önnön túlélésüket.
Eredményeik révén a kutatók előrelendítették a regeneráció kutatását. Reményeik szerint akár az emberi sebgyógyulást is segíthetik az új ismeretek.
