Az ásatások során több tucat sír került napvilágra, amelyekben olyan személyek nyugodtak, akik egyaránt köthetők a vikingekhez és a szláv népességhez. A sírmellékletek a szlávokkal rokonították az elhunytakat, viszont a holttestek észak-déli “tájolása” skandináv hagyomány, a szlávok ugyanis kelet-nyugati irányban helyezték el a halottaikat.
A régészek különösen érdekesnek tartják a kardjával együtt eltemetett “fiatal harcos” sírját – a húszas éveiben járó ifjú erőszakos halált hallt: állkapcsa eltört, koponyáján kardtól származó vágásnyomok. A harcos sírja alatt egy másik temetkezést fedeztek fel – egy szintén erőszakos halállal halt huszonéves nőét.
Andrzej Buko, a Lengyel Tudományos Akadémia Régészeti és Néprajzi Intézetének igazgatója szerint a fiatal nőt azért ölték meg, hogy a harcossal együtt temethessék el.
“Nehezen elképzelhető egyébként, hogy a harcossal egyszerre halt erőszakos halál” – vélekedett a szakember.
A harcos sírja mellett egy másik huszonéves nő aludta örök álmát, de azt egyelőre nem lehet tudni, hogy mikor és milyen körülmények között hunyt el az asszony.
A 10-11. századi nekropolisz feltárásáról az Antiquity folyóiratban jelent meg tanulmány.
