A furcsa három méter magas bordás gömb, mely a Föld magját “testesíti meg” kicsiben, mintha egy másik bolygóról érkezett volna. Tíz évvel ezelőtt kezdték el összerakni a Marylandi Egyetemen a párizsi École Normale Spérieure Intézet és a Lyoni Francia Atomenergia Bizottság közreműködésével egy barlangszerű raktárban. Összesen 2 millió dollárba (forintba átszámítva 450 millióba) került.
13 tonnát nyom, és folyékony nátrium tartja állandó 105 °C fokos hőmérsékleten. A kutatók remélik, hogy a kavargó, elektromosságot vezető folyadék egy önfenntartó elektromágneses mezőt generál, mely hasonlít majd a Föld magjában végbemenő természetes reakciókhoz. Ha a gömb működik, akkor ez lesz az első modell, mely hűen fogja tükrözni bolygónk belsejében a földfelszíntől 3000 km mélységre rajló folyamatokat.
A magmodell valójában két egybeépített koncentrikus gömb. A belső gömb mintegy egy méter átmérőjű és a Föld belső szilárd állagú vasmagját képezi, míg a külső gömb a folyékony halmazállapotú külső magnak felel meg (itt kavarog a forró nátrium).
Mindkét réteget külön motor üzemel. Egyenként páratlan sebességre képesek felgyorsulni forgás közben: a külső gömb másodpercenként négy fordulatot tesz meg, míg a belső tizenkettőt.
A jövőre induló kísérletben a Föld természetes mágneses mezejét is igénybe veszik a folyamat beindításához. A belső folyadék ekkor fog elektromos áramot kapni, az áramlatok pedig elvileg további mágneses mezőket hoznak létre, és felerősítik azokat. Még senki sem tudja, hogy valóban működni fog-e a rendszer, mivel hasonló volumenű kísérletet eddig soha nem próbáltak ki.
A franciaországi Grenoble-ben fizikusok egy csoportja 40 centis, forgó, nátriummal teli külső gömböt tesztelt, míg a Wisconsin-Madisonban már egy 1 méteressel folytattak hasonló kísérleteket.
Daniel Lathrop és geofizikus csapata lélegzet-visszafojtva várják a szerkezet hosszútávú üzembe helyezését, amely 2012 elején esedékes. Remélik, hogy a modellel sikerül felismerniük hogyan hatnak a rotációs erők a Föld magjában, és miként képződik az északi és a déli pólus.
Ha meg tudják magyarázni, mi váltja ki a változásokat a Föld mágneses mezejében, rájöhetnek arra is, miért cserélődnek fel időközönként bolygónkon a pólusok.
A póluscserére utoljára 780 ezer évvel ezelőtt volt példa. Az elmúlt másfél évszázadban a Föld mágneses mezeje mintegy 10 százalékkal gyengült, egyes kutatók szerint ez a változás arra utal, újabb pólusváltás közeleg.
