A Nottinghami Egyetem tudósai szerint a Caenorhabditis elegans azért juthat kulcsszerepet az idegen bolygók benépesítésében, mert biológiailag nagyon hasonlatos az emberhez. A világűrben való hosszú tartózkodás élő szervezetre gyakorolt hatásairól nem tudunk túl sokat – éppen ezért a kutatócsoport Nathaniel Szewczyk vezetésével a C. elegans négyezer egyedét juttatta fel a Nemzetközi Űrállomásra.
Ez a fonalféreg 1 milliméter hosszú és összesen 959 sejtje van – minden egyes sejtnek külön neve. A fonalféreg 7-10 napig él, hímnős, 3-5 nap után már utódokat hoz világra – a kis férgek petékből kelnek ki, egy anya 8-10 petét rak.
Mint Nathaniel Szewczyk azt kifejtette, a C. elegans volt az első soksejtes szervezet, amelynek feltérképezték a teljes genomját. Húszezer génjéből sok ugyanazt a funkciót tölti be, mint az embernél. Nagyjából kétezer gén a féreg izomfunkciójáért felelős, ezek 50-60 százalékának vannak megfelelői az emberi genomban.
A kutatócsoport a fonalférgek űrutazása során tizenkét nemzedék fejlődését figyelte meg az első három hónapban. Az űrben a férgek ugyanúgy keltek ki a tojásból, fejlődtek a felnőttkor eléréséig, majd szaporodtak, mintha a Földön lennének.
“Bebizonyosodott, hogy a fonalférgek a világűrben képesek úgy reprodukálódni, hogy elérjenek egy más bolygót, mi pedig a távolból kontrollálhatjuk egészségi állapotukat” – emelte ki Nathaniel Szewczyk.
