Mi elleni bűntettekként emlegessük a náci népírtást, holokausztot, a balkáni háborúban elkövetett tömegmészárlásokat, Szaddam Husszein vagy Kadhafi (valószínűsíthető) rémtetteit?
Óriási irodalma van a vitának, és sok-sok órán át bogarásztam a különféle jogi és nyelvészeti cikkeket, blogbejegyzéseket, nyelvművelők, laikus internetezők kommentárjait stb.
Következtetésem az, hogy a nyelvészet itt most sokkal kevésbé fontos, mint a jog.
Az emberiség elleni bűn ’az emberiség mint faj, az emberek összessége elleni cselekmény’-t jelölné. Az emberiesség elleni bűn viszont ’az emberiesség elvét mint a hadviselés egyik alapelvét sértő cselekmény’-t emelné ki inkább. Az angol “crime against humanity”, amely a katonai rémtettekkel, népirtásokkal kapcsolatos bűnök nemzetközi jogi szakkifejezése, sokkal inkább az utóbbihoz áll közel.)
Tehát először arról, mit jelent a nemzetközi jogban a „crime against humanity”.
Dr. Lattmann Tamás jogász, az ELTE Nemzetközi Jogi Tanszéke oktatójának szavai következnek egy interjúból: „[Ez egy] sajátos kategória (…), amire a háborús bűncselekmények, a hadviselés szabályainak a megsértése (…) korábban nem egyértelműen voltak alkalmazhatóak.” (A kifejezést egyébként a második világháború utáni Nürnbergi Törvényszék alkotta meg.)
Dr. Lattman a “crime against humanity”-ből kiindulva szintén az emberiesség elleni bűncselekmények használatát tartja szerencsésebbnek, éppen a háborús kontextus miatt.
A magyar büntető törvénykönyv vonatkozó fejezete (1978. évi IV. törvény, Btk., IX. fejezet) viszont Az emberiség elleni bűncselekmények címet viseli. Csakhogy pont a nemzetközi jogban a „crime against humanity”-ként meghatározott bűncselekmények hiányoznak belőle, holott Dr. Lattmann szerint azok a Nemzetközi Büntetőbíróság jegyzékében szépen lebontva, kategóriákként megtalálhatók.
A magyar törvény – ahogy az Ortográf Cirkusz nyelvi blog jól összegyűjtötte – az emberiség elleni bűncselekmények között az alábbiakat említi: a béke elleni bűncselekmények (háborús uszítás, tiltott toborzás, népirtás, apartheid), valamint háborús bűncselekmények (polgári lakosság elleni erőszak, háborús fosztogatás, bűnös hadviselés, harctéri fosztogatás, hadikövet elleni erőszak, visszaélés a vöröskereszttel, egyéb háborús bűntettek.) A blog, jogosan, el is jut ahhoz a következtetéshez, hogy az emberiesség elleni bűnök az emberiség elleni bűnök részhalmazát képezik.
Összességében megállapítható, hogy a médiában a fenti bűntettekre vonatkozó bizonytalan nyelvhasználat a nemzetközi és magyar jog harmonizációjának hiányosságaiból fakad. Jelen pillanatban, hiába az évtizedes huzavona a kérdésben, lehetetlen ennél okosabbnak lenni.
