Az Egyesült Államokban, Kanadában, Németországban és Argentínában vizsgálták meg alaposabban az oldószerek hatásait. A kutatóknak az Annals of Neurology folyóiratban megjelent írásuk eredményeihez 99 ikerpárt sikerült találniuk, ahol az egyik iker szenvedett a Parkinson-kórtól, a másik pedig nem.
Mivel az ikerpárok genetikailag hasonlóak, náluk szinte csak az életmódbeli tényezőktől függhetett, hogy az egyikük megbetegedett, míg a másikuk egészséges maradt. Az orvosok számára így kitűnő bázist jelentettek a genetikai hajlam kiszűrése szempontjából.
A tanulmány szignifikáns összefüggést állapított meg egy bizonyos oldószer a TCE – triklór etilén – és a Parkinson-kór megjelenése között. Az oldószer hatszorosára növelte a betegség kialakulásának esélyét.
A kutatók másik két fajta oldószert is bíráltak. Az egyik a PERC, azaz a perklóretilén; a másik a CCI4, azaz a szén-tetraklorid. Mindkettő szintén befolyásolta a Parkinson-kór gyakoriságát. Statisztikai összefüggést nem találtak másik három oldószer – a toluol, xilol és az n-hexán – esetében.
Dr. Samuel Goldman a Kaliforniai Sunnyvale Parkinson Intézet kutatója úgy vélekedik: “A tanulmány megerősíti, hogy a környezeti szennyeződés növelheti a Parkinson-kór kialakulásának kockázatát, mindennek pedig jelentős közegészségügyi következményei vannak.”
A Parkinson-kór reszkető bénulás, az Alzheimer-kórhoz hasonlóan lassan előrehaladó, degeneratív idegrendszeri betegség.
A kór oka többnyire ismeretlen, bár idegrendszeri fertőzéseken és egyéb degeneratív betegségeken kívül gyógyszerek, például antipszichotikumok, sőt kábítószerek is előidézhetik.
Híres Parkinson-kóros Michael J. Fox és Muhammad-Ali.
