Az amerikai tudós 1989-ben kapta meg megosztva a fizikai Nobel-díjat az atomi energiaszintek kutatásáért, ezen belül az elkülönült oszcilláris mezők módszerének kidolgozásáért.
Munkája vezetett az atomórák és a mágneses rezonanciás készülékek – MRI – megalkotásához. Módszere egyik gyakorlati alkalmazása a hidrogénmézer volt, amellyel eredetileg a gravitáció időre gyakorolt hatását akarták vizsgálni. A mézeroszcilláció a hidrogénatom két hiperfinom szintje között jön létre gerjesztett sugárzással.
Ez vezetett el a világ legpontosabb időmérője, a cézium atomóra kifejlesztéséhez, amely 300 év alatt mindössze 1 másodpercet késik. 1967 óta a másodpercet úgy definiáljuk, mint az idő, amely alatt a cézium atomja 9 192 631 770-et oszcillál. Ramsey kutatásai segítették elő a ma már széles körben alkalmazott MRI-készülékek feltalálását is.
A Harvard Egyetem nyugalmazott professzorának halálát felesége, Ellie Ramsey jelentette be hétfőn.
November 7-én a fizikus halála után három nappal jelentették be egy újfajta óra, az atomóránál 60-szor pontosabb óra elvét.
Az új órákat angolul nuclear clocksnak – azaz nukleáris – óráknak nevezik, pedig lényegében tórium alapú atomórákról van szó, melyben az atommagok rezgéseit használnák időmérésre. (New Scientist)
