Tudomány

Matekkal azonosítják a rossz vértesteket

Új módszert dolgoztak ki amerikai kutatók a rendellenes vörösvértestek azonosítására, melyeket eddig csak mikroszkópos elemzéssel lehetett detektálni.

A vörösvértestek alakjának torzulása olyan súlyos betegségeket takarhat, mint a malária vagy a sarlósejtes vérszegénység. Egészen mostanáig azonban csak időigényes mikroszkópos vizsgálattal tudták a patológusok kiszűrni a rendellenes formájú vörösvértesteket.

Az Illinois-i Egyetem kutatói most olyan technikát dolgoztak ki, amelyben megvilágítják a vérmintát, majd az arról visszaverődő fény mintázatát elemzik. A módszer azon alapul, hogy a szabályos korong alakú és a torzult vértestekről másként verődik vissza a fény.

Ennek a visszavert mintázatnak az elemzéséhez egy ritkán használt matematikai eszközt alkalmaztak a kutatók. Az úgynevezett Born-közelítést akkor szokták az elemzéshez bevetni, amikor a leírni kívánt dolog kicsi és áttetsző, a vörösvértestek esetében pedig éppen erről van szó.

Az új technika lehetővé teszi, hogy az orvosok gyorsabban és pontosabban diagnosztizálják a vérszegénység különböző típusait, ami különösen nagy haszonnal járna a világ szegényebb részein.

MI AZ A SARLÓSEJTES VÉRSZEGÉNYSÉG?

A sarlósejtes megbetegedés öröklödő betegség, mely csak afrikaiak leszármazottjain és néhány esetben mediterrán területről származók között található meg.

“A sarlósejtes krízis” alatt a beteg vörösvérsejtjei sarló alakúvá válnak. Ezek elzárják a kisereket és megakadályozzák, hogy az oxigén eljusson a test különböző részeibe. Emiatt elhal a testnek az a része, vagy a beteg meg is halhat.

A sarlósejtes krízis alatt súlyos fájdalom és érzékenység kezdődik a csontokban, a lépben és a test bármely részében, ami több napig eltarthat.

A betegségben szenvedők ma már megfelelő kezeléssel elfogadható életet élhetnek, bár évente három alkalommal is lehet krízisük. (forrás: WEBBeteg)

Ajánlott videó

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik