Fotó: NASA
A kínai csillagászok kétezer évvel ezelőtt egy hatalmas csillagrobbanásnak voltak tanúi. Egy szupernóva hatalmasra duzzadt igen rövid idő alatt Kr. u. 185-ben, és még mindez semmi volt az ezek után történtekhez képest.
A később RCW 86 – máshol SN 185 – névvel jelölt csillagrobbanás nyolc hónapon át tündökölt az égbolton a hozzánk legközelebbi csillag Alpha Centauri irányában a Kentaur és a Körző csillagképek között.
A szupernóvának nemcsak a kínai, de az európai történelemben is maradt nyoma. Az antik római irodalomban szintén megörökítették a látszólag a semmiből lett fényes objektumot.
A csillagászok számára ezidáig rejtély volt, miképpen zajlott le az RCW 86 eredeti csillagának haláltusája. A szupernóva fénye Kr. e. 185-ben 8000 fényév távolságból érkezett, és elvileg nem kellett volna ennyire fényesnek lennie, ha csak egy „átlagos csillagrobbanás” történik.
A NASA kutatói a Chandra röntgenteleszkóp, az XMM-Newton Obszervatórium, a Spitzer Űrtávcső és a WISE teleszkóp segítségével nagy mennyiségű vasat mértek a csillagmaradvány körül. A csillagászok ebből arra következtetnek az RCW 86 az Ia-típusú szupernóvák közé tartozott.
Az ilyen szupernóva szoros rendszerekben keringő fehér törpéknél esik meg, akik társcsillaguktól többnyire egy vörös óriástól anyagot kapnak. Több nóvakitörés kezdődik meg a fehér törpében, a felhalmozódott gázokból a hidrogén fuzionál, a csillag megduzzad.
A folyamat addig tart, amíg a fehér törpe át nem lépi a Chandrasekhar-határt a Nap tömegének 1,44-szeresét, és a saját gravitációja alatt össze nem roppan. A szupernóva eseménynek még itt nincs vége. Az összeroppanás szénfúziót indít be, termonukleáris szupernóva kezdődik: a csillagmaradvány teljesen szétszakad.
Az Ia-szupernóvák a legfényesebb szupernóvák az Univerzumban. Erős ultraibolya sugárzás származik belőlük. Több közeli Ia-típusú szupernóva fényessége az eddigi megfigyelések alapján meghaladta az elméletek által előrejelzettet.
Nem csoda tehát, hogy a kínaiak hónapokig láthatták ragyogni a darabjaira hullott csillagot.
