W115 – aki valószínűleg megegyezik a 2005-ben elhunyt holland Henrikje van Andel-Schipperrel – rekordkort élt meg, 115 esztendőt. Halálának teljesen tudatában volt, az Alzheimer-kór, továbbá a demencia – az öregkori elbutulás – semmilyen jelét nem mutatta.
Szerveit önszántából adományozta az orvostudománynak, köztük kiemelten kezelve az agyát, valamint engedélyt adott rá, hogy genetikai állományát teljesen feltérképezhessék.
A “nemes” feladatot az amszterdami VU Egyetem Központi Orvosi Egyetem végezte el Amszterdamban Dr. Henne Holstege vezetésével. Eredményeikről egy kanadai tudományos konferencián számoltak be.
Dr. Henne Holstege a vizsgálatokat összegezve úgy találta, vannak olyan gének, amelyek biztosítják a hosszú élettartamot, valamint az Alzheimer-kór elleni védelmet.
Az öreg hölgy DNS-ében ritka genetikai változásokat értek tetten. Egyelőre még nem világos, hogy ezek a génváltozások milyen szerepet láttak el, de valószínűleg óvják a szervezetet a demencia és más öregkori betegségekkel szemben.
W115 koraszülöttként látta meg a napvilágot 1890-ben, kis eséllyel a túlélésre, mégis 105 egészséges évet élt, mielőtt egy gondozó otthonban került. Halálát gyomorrák okozta, valamint emlőrákkal kezelték százesztendősen.
113 esztendősen egy átlagos 60-75 éves szellemi teljesítményét mutatta. A halála utáni vizsgálatok semmilyen bizonyítékot nem találtak arra, hogy lerakódások lennének az ereiben, valamint kialakult volna nála szívbetegség.
A világ egyik legidősebb női génjeinek szekvenálása fontos kiindulási pont lehet a hosszú és egészséges élet genetikai alapjainak feltárásában, azonban a további kutatásokhoz több száz vagy ezer hasonlóan matuzsálemi kort megélt ember DNS-ére lenne szükség.
